Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A neolitikus Európában élők már hatezer évvel ezelőtt is használtak rágógumit amely nyírfakéregből készült kátrányból állt, és szájápolásra, illetve fogtömésre is alkalmazták. Az ősi maják és aztékok a sapodilla fából készült chicle-t rágcsálták, előbbiek az éhség és szomjúság csökkentésére, utóbbiak pedig főként nők és gyermekek számára engedélyezték a rágást. Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis alkotta meg 1848-ban, amely a lucfenyő gyantáján alapult. Később, az 1860-as években Thomas Adams kísérletei járultak hozzá a modern rágógumi megszületéséhez. A chicle alapanyagú rágógumi a 20. század közepéig dominált, míg az 1920-as években az Egyesült Államokban évi 105 rágógumit fogyasztottak fejenként. William Wrigley a rágógumival lett gazdag, 1893-ban piacra dobott „Wrigley’s Juicy Fruit” és „Wrigley’s Spearmint” márkái máig elérhetők. A buborékfújható rágógumit Frank H. Fleer vezette be 1906-ban, ami szórakoztatóvá tette a rágózást. A rágógumi világszerte a második világháború idején vált népszerűvé, amikor az amerikai katonák élelmiszercsomagjaiban szereplő rágót elcserélték helyi ételekre.
Posted in

Korábban soha nem látott, a spanyol hódítás előtti korból származó ősi romokra bukkantak Mexikóban

A mexikói régészet újabb jelentős felfedezéssel gazdagodott: a kutatók Veracruz keleti részén olyan ősi romokra bukkantak, amelyek a maja kultúra hatását mutatják, ugyanakkor olyan különleges építészeti és művészeti elemeket is tartalmaznak, amelyekre korábban nem találtak példát a térségben. A lelet jelentőségét Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum is kiemelte, és bejelentette, hogy a kormány támogatást biztosít a lelőhely további feltárásához és megőrzéséhez. A kutatók szerint a Campo Viejo nevű lelőhely, Coatepec városának közelében, egy olyan korszakból származik, amikor a maja civilizáció kulturális hatása már erőteljesen jelen volt a térségben.


A feltárt romok a korai klasszikus maja korszakra, vagyis nagyjából Kr. u. 200 és 600 közötti időszakra tehetők. A régészek egy kőlapokból és mészkőből kialakított építményt tártak fel, amelyet szabályos, csaknem négyzet alakú minták és különleges kör alakú kőelemek díszítenek. A lelőhely egyik legérdekesebb része egy olyan kör alakú kőplatform, amelyhez hasonlót korábban még nem dokumentáltak Mexikó ezen vidékén. A Nemzeti Régészeti és Történeti Intézet ( INAH ) szakemberei szerint ez az építészeti megoldás teljesen egyedülállónak számít.

A régészeti lelőhely látképe Coatepecben, Veracruzban, Mexikóban, 2026. június 18-án.

Lino Espinoza García régész, a feltárás egyik vezetője szerint a felfedezés „példa nélküli”, mivel jelenleg nincs ismert párhuzama más ókori lelőhelyekkel. A kutatók egy nagyméretű kőmonolitot is találtak, amelyen egy emberalakos jelenet látható. A faragvány 1,88 méter magas, legszélesebb pontján 1,47 méter széles, vastagsága pedig körülbelül 68 centiméter. A szakértők értelmezése szerint a monolit egy szimbolikus jelenetet ábrázol: két személy látható rajta, akik valamilyen tárgyat vagy folyadékot vesznek át. A régészek úgy vélik, hogy az ábrázolt folyadék valószínűleg víz lehetett, amely a maja vallási világban gyakran isteni jelentőséggel bírt. Különösen figyelemre méltó, hogy az egyik alak maja jellegzetességeket mutathat. Espinoza García szerint a jelenet akár egy olyan időszakra is utalhat, amikor a térséget súlyos szárazság sújtotta. Ebben az értelmezésben a két előkelő személy egy isteni erőtől kapja az életet jelentő vizet.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az ókori Egyiptomban a szolgákat mézzel kenték be, hogy inkább ők vonzzák a legyeket, s a fáraót ne zaklassák a bogarak. A szolgák sora amúgy sem volt túl fényes akkoriban, mivel gyakran, ha meghalt egy fáraó, vele együtt eltemették az összes szolgáját, háziállatát és ágyasát is.

Egy antropomorf sípfejet ábrázoló kép, amelyet régészek kezelnek egy régészeti lelőhelyen Coatepecben, Veracruzban, Mexikóban, 2026. június 18-án.

A feltárás során több más tárgy is előkerült, köztük egy emberi arcot formázó síp, különféle kőből készült tárgyak, valamint egy zöld kőből faragott, békaszerű alakot ábrázoló „járom”. Ezek az elemek szintén a térség eddig kevéssé ismert kulturális kapcsolataira utalhatnak. Alberto Vázquez régész, a kutatás másik vezetője szerint az építmény „nagyon különleges szerkezet”, amelyhez egyelőre nem ismernek közvetlen hasonló példát más ókori központokból.


A veracruzi Campo Viejo lelőhely feltárása újabb bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy a maja civilizáció kulturális hatása jóval összetettebb volt, mint korábban gondolták. A különleges építmény, a monumentális kőfaragvány és az egyedi tárgyi leletek egy olyan korszakról mesélnek, amikor a vallás, a természeti jelenségek és az uralkodói hatalom szorosan összekapcsolódott. A kutatók további vizsgálatoktól várják annak tisztázását, hogy a lelőhely milyen szerepet tölthetett be, és hogyan illeszkedik a maja világ, valamint a Veracruz térségében élő ősi kultúrák történetébe.

Hirdetés