Kelet-Afrika gyarmati felosztásának egy újabb állomása ( Brit Kelet-Afrikai Birodalmi Társaság, Mombasa, 1 pice, 1888 )

Kelet-Afrika gyarmati felosztásának egy újabb állomása ( Brit Kelet-Afrikai Birodalmi Társaság, Mombasa, 1 pice, 1888 )

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A középkorban számos embert végeztek ki boszorkányság miatt, egy antropológus szerint számuk elérhette akár a 600.000 főt is.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 6 perc

Az érme amit bemutatok nektek, kedves számomra, mivel van is egy ilyenem, sokáig “vadásztam” rá aukciókon, mire sikerült vásárolnom egyet. Nem számít ritkának, de nekem valamiért mégis nehezebb volt beszerezni, mint gondoltam 🙂 Ezért is volt nagy élmény kezemben tartani. Egy érdekes ( nincs is nem érdekes 🙂 ) időszakban készült, brit gyarmati pénz, Afrika keleti részéről származik. Vagyis “gyarmatosítási”, mivel a kibocsátó az Imperial British East Africa Company, magyar fordításban, a Brit Kelet-Afrikai Birodalmi Társaság. Nos tehát brit fennhatóság, de nem maga a Brit birodalom, de mégis a Brit birodalom része, vagyis ekkor még csak úgynevezett “brit befolyási övezet”. Nos történésznek kellene lenni, hogy érdemben átlássuk  az akkori időszakot, ami Afrikában zajlott, de pár mondatban megpróbálom összefoglalni, addig, amíg a mostani érménk nem került kibocsátásra.

A kép jobboldalán a A Rhodes Colossus látható, Edward Linley Sambourne angol karikaturista által készített karikatúra, amit a Punch magazin adott ki 1892-ben.  Utal az új imperializmus időszakában zajló tülekedésre Afrikáért , amelyben az európai hatalmak 1884-től kezdődően kiterjesztették gyarmati törekvésüket Afrikára úgy, hogy felosztják egymás között az egész kontinenst. A képen a brit üzletmágnás , Cecil Rhodes óriásként látható a kontinens felett, távirati vonallal a kezében, utalva arra a vágyára, hogy egy ” Fokföldtől Kairóig ” vasút- és távíróvonalat építsen, és összekapcsolja az afrikai brit gyarmatok többségét . Ez egy vizuális szójáték , amely az ókori világ hét csodájának egyikén, a Rodoszi kolosszuson alapul.

Az európai nagyhatalmak, az úgynevezett Hajsza Afrikáért ( Scramble for Africa ) néven ismert folyamat során, 1881 és 1914 között gyakorlatilag egész Afrikát, kivétel 2 független ( Libéria, és Etiópia ) állam, elfoglalták, és felosztották egymás között, majd gyarmattá alakították. A fenti időszak előtt is voltak már jelen európaiak, a portugálok például már a 15. századtól kezdve ( a nagy földrajzi felfedezések korában ) telepeket, kereskedelmi állomásokat, erődöket és kikötőket hoztak létre az afrikai partok mentén. De “felfedezések”-en kívül, gyarmatokat nem nagyon hoztak létre, így az 1870-es években Afrika területének “csak” mintegy 10%-át uralták közvetlenül.

Az 1880-as években  Németország, Nagy-Britannia és Franciaország kelet-Afrikában próbált befolyást és területeket szerezni, de általában fegyveres konfliktus nélkül, szerződések, gazdasági befolyás gyakorlása révén terjeszkedtek ekkor még. A nagyhatalmak 1885-ben, Berlinben egy  konferencián megegyeztek abban, hogy kvázi mi a menete annak, ha valaki gyarmatot akar létrehozni Afrikában. Ez a megállapodás továbbra is a felek közötti békés megegyezéseket támogatta ( legalábbis a nagyhatalmak között, a helyiek nem feltétlenül örültek ennek, bár volt ahol igen, ez egy másik történet ). Végül is a lényeg kb. annyi, hogy aki hamarabb ér oda egy területre, csapatokat állomásoztat ott, és hamarabb mondja ki, hogy az enyém, akkor az de factoaz övé 🙂 Vicces kicsit, de kb így.

Miután a konferencia véget ért, a gyarmatosítási folyamat azonnal felgyorsult, amiben a németek voltak az elsők. Afrika keleti partján a Tanganyika-tóig húzódó területen, amely akkor névleg a zanzibári szultán fennhatósága alatt állt, Karl Peters egy ifjú felfedező szerződéseket kötött a helyi vezetőkkel. Bismarck mikor erről értesült, engedélyt adott Peters-nek, hogy a területet német protektorátusnak nyilvánítsa. Ez a gyorsaság ( már a konferencia évében 1885 ) meglepte a többi nagyhatalmat.

Ezzel “párhuzamosan” Zanzibár szultánja 1887-ben szárazföldi területeit, illetve Mombasa kikötőjét ( ez kb. a mai Kenya keleti része ) 50 évre bérbe adta a Brit Kelet-Afrikai Szövetségnek ( William Mackinn irányítása alatt, hajózási társaság, a brit kormány “gyámsága” alatt ), majd 1888-ban a szerződést, a jogutódja, a  Brit Kelet-Afrikai Birodalmi Társaság vette át. Központja Mombasa volt. Ez az időszak viszonylag rövid ideig tartott, mivel a vállalat anyagi nehézségekkel küzdött, így a régiót nem tudták fejleszteni ( elsősorban a vasúthálózat megépítésére gondolok ), és működtetni. Ez a zavaros időszak 1895-ben “oldódott” meg, amikor a brit kormány 250 000 fontot fizetett a cégnek, hogy átadja az  alapító okiratát, ergo átvette a már megkötött szerződést, így a brit “befolyási övezet” feletti irányítást is. Ezután kiáltották ki a Kelet-Afrikai Protektorátust 1895 július 1-én.

Mombasa kikötője a 19.században

A britek akik tehát eddig csak befolyási övezettel rendelkeztek Afrika ezen területien békés tárgyalások során ( ekkor még ),  megegyeztek a  németekkel, a partvidéktől a Viktória-tóig húzott képzeletbeli vonal felállításában, amely szétválasztja a befolyási övezeteiket. Ettől délre jött létre  Német Kelet-Afrika ( hivatalosan 1891-ben, neve a függetlenség után Tanganyika ), amelyet 1899-ben nyugat felé Ruanda és Burundi bekebelezésével tovább növeltek. Az elválasztó vonaltól északra 1895-ben pedig megalakult  a Kelet-afrikai Protektorátus  ( más néven Brit Kelet-Afrika ) ( később Kenya ), majd 1896-ban Uganda, ami a  brit fennhatóság alatt állt. A térképen észak, észak-kelet felé láthatjátok Etiópiát, és az olasz területeket ( Olasz Szomáliföld ), erről itt olvashattok bővebben:  Olasz Kelet-Afrika, ahol a fasizmus volt hatalmon, de ez senkit nem érdekelt! ( olasz pénzek Kelet-Afrikában ) Az alábbi térképet is érdemes “böngészgetni”, Afrika 1914-es gyarmati felosztása látható rajta, így jobban el tudod helyezni azt is, hogy pontosan hol is volt Afrikán belül Brit Kelet-Afrika, Német Kelet-Afrika,  Olasz Szomáliföld, vagy éppen Zanzibár, amikről fentebb írtam:

A bevezetőben írtam, hogy 2 független állam maradt csak Afrikában ebben az időszakban. A két ország Etiópia ( Abesszínia ) és Libéria volt. Libériáról majd máskor, Etiópiáról meg a fentebb belinkelt cikkben tudtok olvasni. Ezen a térképen nincs a felsorolásban a két állam, de Libériát fehér színben láthatjátok, Etiópia ( Abesszínia ) pedig egy csíkozott színt kapott, ami talán arra utalhat, hogy az olaszok már befolyási övezetnek tekintették, de ettől függetlenül, ekkor még független állam volt.

Nos eddig megyünk a történelemben, mivel ezen időszakban verték a bemutatandó érmét. Az “átmeneti” időszak után, születtek a szélesebb körben ismert Kelet-afrikai Protektorátus  ( más néven Brit Kelet-Afrika, East Africa, vagy East Africa & Uganda ) felirattal kibocsátott érmék. A “második” rúpia ( 1897 – 1919 ), florin ( 1920 – 1921 ) és schilling ( 1921 – 1964 ) kibocsátási időszak. Na de most már mutatom a mi érménket, az 1888-as 1 pice-t.

Hirdetés

Ez nem az én példányom, egy ma-shop.com darab, gyönyörű patinával. Az ára is elég magas az “átlagos” árához képest, 125 euró ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 44 ezer Ft )

Mombasa akkori pénzneme a rúpia volt, amely megegyezik az indiai rúpiával. Bár szigorúan nem indiai érme, ez az érme a brit időszak indiai pénznemén alapult, aminek felosztása a következő képen nézett ki. 1 rupee ( rúpia ) = 16 anna, vagy 64 pice. Vagyis a fenti 1 pice volt a legkisebb címlet, őt követte a 2 anna, majd ¼ rupee, ½ rupee, és végül az 1 rupee. A pice bronzból készült, a többi címlet ezüstből ( 0.917 ). Az érméket Kalkuttában, az indiai brit gyarmatbirodalom fővárosában verték, amint azt az előlapon található C/M jelzés is jelzi, vagy készültek az angliai Birmingham (Heaton)-ben is példányok, ezek a gyakoribbak, mint a képen látható darab is, itt H a jelzés.

Vannak lexikonok, adatbázisok, érme kereskedések, ahol az érme származási helyeként, kibocsátójaként Mombasa-t jelölik, de van ahol csak Kenya szerepel. A legbölcsebb a numista.com oldal, ahol így fogalmazták meg:

Kibocsátó Mombasa (Kenya)
Időszak Brit Kelet-afrikai Birodalmi Társaság ( 1887-1895 )

Az 1306-os szám az érmén, a muszlim dátum, ami 1888-nak felel meg. Az előlapon található mérleg pedig az úgynevezett  “Igazságosság mérlege”, serpenyői között egy arab szó olvasható عدل, aminek jelentése leegyszerűsítve, “Igazság”. Az érme sok hasonlóságot mutat a Zanzibári kibocsátásokkal ( Zanzibar 1 Pysa, AH1299 ( 1882 ) ), ami a történelmi hátteret, és földrajzi közelséget ismerve, nem igazán meglepő. Miután a brit kormány átvette Mombasa, és az összes vállalati terület irányítását, a rúpia továbbra is az új protektorátus standard érméje maradt. Az 1 pice jellemző értéke, állapottól függően 1500 Ft-tól,  3, és 4 ezer Ft-ig terjed általában.

Fentebb láthattatok egy régi képet a Mombasai kikötőről, de zárás képen nézzetek meg egy napjainkban készült fotót. A képen szintén a kikötő látható, de csak az egyik terminál. 🙂 Mombasa, Kenya sokat fejlődött, és ebben a Brit birodalomnak is jelentős szerepe volt, sok esetben pozitív értelemben. Nyilván “megérte” a gyarmatosító országoknak jelen lenni ezekben az országokban, de bizonyos esetekben a brit, vagy más európai nagyhatalmak ( az olasz gyarmatosítok esetében is találhatunk sok pozitívumot, a fentebb linkelt cikkben olvashattok erről többet ) segítettek felszámolni polgárháborúkat, modernizálni az út, megépíteni a vasút hálózatokat, kikötőket, és korszerűbb kórházakat, sok esetben iskolákat.

Mombasa kikötője napjainkban, A kép forrása: seacrest.co.ke

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Limes dénár

...limes dénár..... az utóbbi időben egyre többet látok.... Angliában nincs nap hogy a keresősök ne szednének belőle, itt nálunk ( >>>

Az első görögök, akiknek saját érméik voltak

Éjina (görögül Αίγινα, ógörög ejtéssel Aigina, latinul Aegina), egy sziget Athéntől 51 km-re, Görögország területén. Az első történelmi nyomok a minoszi, és mükénéi kultúrához kötik >>>

Az 1960-es évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 5. rész )

10 részes videó sorozat, amit a Magyar Nemzeti Bank készített. Az 1920-as évektől kezdve, 10 éves bontásokban mutatja be Magyarország >>>

Hirdetés