A legdrágább magyar pénzérme, amely nyilvános, dokumentált áron kelt el, egy 1642-ben vert körmöcbányai III. Ferdinánd ( 1637–1657 ) tízszeres dukát. 2020. november 6-án egy prágai árverésen, a Macho & Chlapovič 24. árverésén ( 212. tétel ) kelt el. A leütési ár 950 000 euró volt, ez mai árfolyamon kb 340 millió Ft. Kimagasló értékét annak köszönheti, hogy két árképző tényezőben is kiváló érme. Ritkaság, és kiváló tartásfok 🙂 Egyértelműen unikumnak számít, hiszen csak ez az 1 példány ismert a világon. A fent említett árverésen a katalógus címlapdarabja volt. A tartásfok megjelölése szerint ( good EF / about UNC ) verdefényes közeli állapotú, ami extrém módon emeli az értékét. Plusz van még egy komoly értéknövelő “tulajdonsága”, nevezetesen az, hogy közel 100 éven át lehet visszakövetni a sorsát, amit a komoly gyűjtök mindig nagyra értékelnek. Például tudható, hogy a legkorábbi árverési előfordulása ( 1926 ) óta többször szerepelt már aukciókon, és folyamatosan magasabb leütési áron kelt el. Íme ez a csodás érme:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A kép forrása: Macho & Chlapovič
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?