A legdrágább magyar pénzérme, amely nyilvános, dokumentált áron kelt el, egy 1642-ben vert körmöcbányai III. Ferdinánd ( 1637–1657 ) tízszeres dukát. 2020. november 6-án egy prágai árverésen, a Macho & Chlapovič 24. árverésén ( 212. tétel ) kelt el. A leütési ár 950 000 euró volt, ez mai árfolyamon kb 340 millió Ft. Kimagasló értékét annak köszönheti, hogy két árképző tényezőben is kiváló érme. Ritkaság, és kiváló tartásfok 🙂 Egyértelműen unikumnak számít, hiszen csak ez az 1 példány ismert a világon. A fent említett árverésen a katalógus címlapdarabja volt. A tartásfok megjelölése szerint ( good EF / about UNC ) verdefényes közeli állapotú, ami extrém módon emeli az értékét. Plusz van még egy komoly értéknövelő “tulajdonsága”, nevezetesen az, hogy közel 100 éven át lehet visszakövetni a sorsát, amit a komoly gyűjtök mindig nagyra értékelnek. Például tudható, hogy a legkorábbi árverési előfordulása ( 1926 ) óta többször szerepelt már aukciókon, és folyamatosan magasabb leütési áron kelt el. Íme ez a csodás érme:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. |
A kép forrása: Macho & Chlapovič
Hirdetés
