Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Japánban tett látogatása során 1891-ben, II. Miklós orosz cár sárkányt tetováltatott a jobb karjára.
Posted in

Így lett kemping nagyhatalom Magyarország, a 80-as és 90-es években!

A Kádár-korban a kempingezés ugyan előkelő szórakozásnak számított, a Balaton környéki sátortáborok mégis zsúfolásig megteltek. A 80-as és 90-es években a balatoni kempingek nélkülözhetetlenek voltak, annyira népszerűek voltak, hogy gyakran már egy évvel előre lefoglalták a sátorhelyeket. A kempingezés, mely Amerikából ered, ahol a 20. század elején már divat volt sátorozni, az európai kontinensre is átterjedt, főleg Angliában vált népszerűvé a városi életet megvető természetkedvelők körében.

Magyarország, Balatonszárszó, 1963 ( A kép forrása: fortepan.hu, Morvay Kinga, képszám: 84433 )

Magyarország sem maradt ki a kempingezés hóbortjából, és már a Kádár-kor előtt is voltak, akik a Balatont választották sátorhelyül, mint például Bajcsy Zsilinszky Endre vagy Rátkay R. Kálmán. Azonban a tömeges sátorozás inkább a II. világháború után vált általánossá, amikor nem volt elég szálloda és üdülő a turisták elszállásolására. Az 50-es években állami vállalatok és ifjúsági szervezetek által támogatott ideiglenes sátortáborok voltak jellemzőek, melyeket a szezon végén elbontottak. Az 50-es évek végén a Balaton Intéző Bizottság döntött úgy, hogy állandó kempingeket építenek a nyugati minták alapján, modern felszereltséggel, például főzési lehetőségekkel és vizes blokkokkal. Az első állandó kempingeket Tihanyban, Balatongyörökön, Balatonföldváron és Balatonberényben alakították ki. A tihanyi kemping különösen modern volt, ivóvízzel, villanyvilágítással, vízöblítéses WC-kkel, zuhanyzókkal és egy külön telefonnal. 1960-ra a tihanyi kemping népszerűsége külföldön is nőtt, és hamarosan a látogatók 70%-a külföldről érkezett.

Magyarország, Balaton, 1972 ( A kép forrása: fortepan.hu, Urbán Tamás, képszám: 18719 )

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

I. Ibrahim ( 1640 – és 1648 között uralkodott )  vagy más néven "Őrült Ibrahim" oszmán szultán kegyetlen, kapzsi és költekező hírében állt, Egy nap elrendelte, hogy  280 ágyasát fojtsák bele a Boszporuszba, miután egyikük hűtlenségéről szóló pletykák kezdtek el terjedni. Bár vannak történészek akik ezt nem tekintik bizonyítottnak, hisz feltételezik, hogy ebben az esetben már Köszem szultána, a szultán édesanyja, aki a háttérből tartotta a kezében a főhatalmat, közbeavatkozott volna. De mások ezt nem így gondolják. A szultán ismert kegyetlensége, az egyébként is gyakori kivégzések, feltételezik az eset hitelességét. Két ágyast hagyott életben, az egyik Turhan Hidiche volt, aki korábban fiút ( Mehmed, később IV. Mehmed szultán, aki apja halála után, 1648 – és 1687 között uralkodott ) szült a szultánnak, és később az oszmán történelem legbefolyásosabb női alakjai közé küzdötte fel magát, és vele ért véget a nők szultanátusa. Illetve korabeli elbeszélésekből, arra lehet következtetni, hogy még egy lány maradt életben, akinek a zsákját nem kötötték meg elég szorosan, és  egy francia hajó húzta ki a vízből.

A balatoni kempingek különösen népszerűek lettek a vasfüggöny mögötti országok lakói, például az NDK és az NSZK családjai körében, akik itt találkoztak egymással. A csehek, szlovákok és lengyelek is szívesen jártak ide. A 60-as évek közepére Magyarország is kempinglázban égett, és a hazai ipar is gyorsan reagált, gyártva a kempingezéshez szükséges felszereléseket. A magyar kempingsátrak is népszerűek lettek külföldön, különösen a norvégok, angolok és svédek körében.

Magyarország, Balaton, Siófok, 1976 ( A kép forrása: fortepan.hu, Magyar Rendőr, képszám: 22482 )

A kempingezés a Balatonon egészen a 80-as évekig virágzott, a Balaton Intéző Bizottság és a rendőrség is fellépett az illegális sátorozók ellen. A kempingezés azonban drága volt a magyarok számára, így sokan inkább a SZOT-beutalókra vártak. Az árak összehasonlítása alapján kiderült, hogy a kempingezés jóval költségesebb volt, mint a SZOT-üdülők. A külföldiek számára azonban a kempingezés olcsóbb alternatíva volt a luxusüdülőkhöz képest, így nem csoda, hogy több külföldi látogató volt. A kempingek a 90-es évek elejéig folyamatosan tele voltak, de a rendszerváltás után sok közülük megszűnt vagy eladásra került, és csak néhány maradt fenn a Balaton körül.

Felhasznált forrás: toretro.hu, Kempingnosztalgia a Kádár-korból

Hirdetés