A náci Németország jogrendszere és alkotmánya alapvetően eltért a demokratikus jogállamiság elveitől, és a diktatórikus államhatalom kiépítését szolgálta. A Weimari Köztársaság alkotmánya volt érvényben a náci hatalomra kerülésekor, de azt fokozatosan felszámolták. Adolf Hitler kancellárrá válásával kezdődően a Weimari Alkotmány hatásköreit és intézményeit jelentéktelenné tették. Az 1933-as Felhatalmazási törvény lehetővé tette a kormánynak, hogy a Reichstag jóváhagyása nélkül hozzon törvényeket, ami de facto diktatórikus hatalmat adott Hitlernek.
Goerdeler, Carl Friedrich Dr., Lipcse polgármestere, tárgyalás, 1944. július 20., Németország, 1944 július 20., ( A kép forrása: Bundesarchiv, Bild 151-58-16 / CC-BY-SA 3.0 )
A jogalkotás során meghatározó szerepet játszottak az 1935-ös Nürnbergi törvények, amelyek jogi alapot biztosítottak a zsidók elleni diszkriminációra, megfosztották őket állampolgárságuktól és megtiltották a zsidók és nem zsidók közötti házasságokat. Az állam erőteljesen ellenőrizte a médiát, kultúrát és az oktatást a propagandagépezet révén, amelyet Joseph Goebbels irányított. A biztonsági és bűnüldöző szervek, mint a Geheime Staatspolizei ( Gestapo ), kulcsszerepet játszottak a politikai ellenfelek üldözésében és kiiktatásában. Emellett az SS ( Schutzstaffel ) és SA ( Sturmabteilung ) paramilitáris szervezetek fontos szerepet vállaltak a náci ideológia fenntartásában és a zsidók, valamint más üldözött csoportok megsemmisítésében. Az igazságszolgáltatást a náci párt szoros ellenőrzés alatt tartotta, a bírákat és ügyészeket gyakran a párthűség alapján választották ki. Számos politikai ellenfelet koholt vádakkal ítéltek el és börtönöztek be, vagy végeztek ki. A náci rezsim alatt az alapvető emberi jogokat és polgári szabadságjogokat megszüntették. A zsidók, romák, azonos neműeket kedvelő, politikai ellenfelek és más “nemkívánatos” csoportok üldözése és megsemmisítése rendszeres volt. A koncentrációs táborokat politikai foglyok, zsidók és más üldözött csoportok internálására és megsemmisítésére használták. Az állam szigorúan szabályozta a munkaerőpiacot is, beleértve a szakszervezetek betiltását és a munkások kötelező belépését a Náci Munkafrontba ( DAF ). Összességében a náci Németország jogrendje erőteljesen központosított, diktatórikus és elnyomó volt, amely a totális államhatalom fenntartását és az ideológiai ellenfelek felszámolását szolgálta.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Japánban tett látogatása során 1891-ben, II. Miklós orosz cár sárkányt tetováltatott a jobb karjára. |
1. rész
2. rész
Hirdetés
