Bankjegy ritkaság egy brit gyarmatról, ami majdnem nem is volt gyarmat ( Sarawak, 1 dollár, 1935 )

Sarawak ma a maláj államszövetség ( Malajzia ) legnagyobb állama, Borneó szigetének északi részén található. Történetének érdekes korszaka az ahogy elkerülte a gyarmati sorsot. Erről mesél az itt bemutatott bankjegy ritkaság, az 1935-ös sarawaki 1 dolláros.

A XIX. század első felében Sarawak a káoszba süllyedő és gyarmati függés felé tartó Brunei Szultánság vazallusállama volt. Egy brit gyarmati kalandor, James Brooke ebben az időben érkezett meg ide, és felajánlotta tehetségét és vagyonát az itteni hadúrnak a rendteremtésben. Ez oda vezetett, hogy 1841-ben kormányzónak nevezték ki, majd a brunei szultánnal kötött szerződésben az Sarawak rádzsájáva emelte. Ezzel alakult meg a sarawaki fehér rádszák dinasztiája, és Sarawak a fehér rádzsák alatt felvirágzott, és Nagy-Britannia fehér gyarmataihoz hasonlóan meglehetős önállóságot élvezett. A Brooke dinasztia hatalmát annak köszönhette, hogy az őslakos dayak törzseknek messzemenő védelmet biztosított, így azok lojalitása biztosított volt mintegy 100 évig. A Brooke dinasztia angol mintájú közigazgatást és közszolgálati rendszert vezetett be, ami meglepően hatékonynak bizonyult, a kereskedelem felvirágzott, és Sarawak befolyása és területe egyre nőtt.

Japán 1941-ben Sarawakot is megszállta, azután, hogy szinte napok alatt elsöpörték a dél-kelet ázsiai európai gyarmatbirodalmakat. A Brit Birodalom 1945-ben “tért vissza” ausztrál csapatokkal a területre, az utolsó fehér rádzsa, Anthony Broooke még visszatért, és megpróbálta családja hatalmát visszaállítani, de a britek ezt már nem engedték meg, és 1946-ban formálisan is Brit Koronához csatolták Sarawakot.

A bankjegyen Sarawak 3. fehér rádzsája, Charles Vyner Brooke of Sarawak látható, bár kétségtelen, hogy az olvasónak talán az első rádzsa, James Brooke a legismerősebb mint gyermekkorunk nagy kedvence, a Maláji Tigris című sorozat Sandokan nevű hősének fő ellensége. A bankjegy fő nyelve angol, de a lakosság összetételének megfelelően malájul, ( latin és arab betűkkel ) és kínaiul is címletezve van.

Egy ilyen bankjegy viszonylag értékesnek számít, főleg a szebb példányok. Egy jobb állapotú, PMG 66-ra minősített darab például 2200 euro-ért ( jelenlegi árfolyamon kb.: 890 ezer Ft ) kelt el 2020-ban, de lehet venni 100 euro körül ( jelenlegi árfolyamon kb.: 41 ezer Ft ) is.

Forrás: banknotes.blog.hu, Mesél a pénz: Sarawak fehér rádzsái

EZEKET A CIKKEKET SE HAGYD KI

Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Néhány érdekesség a chilei peso-ról!

Chile, Dél-Amerika egyik stabil, vezető gazdasági hatalma. Egy hosszú "földsáv", amely az Andok hegyvonulatai, és a Csendes-óceán között helyezkedik el,  >>>

Magyarország volt Európa arany, és ezüstbányája! Aztán jöttek a törökök, kimerültek a lelőhelyek, és végül, Trianon…

A történelmi és a mai Magyarország területén az ókor óta ismeretesek aranylelőhelyek. Írásos és régészeti adatok alapján tudjuk, hogy a >>>

Az érme, amit 2-vel osztható darabokra vágtak, mint egy pizzát 🙂 ( spanyol 8 real )

A brit észak-amerikai gyarmatosítóknak nem engedték meg, hogy saját pénzt verjenek, annak ellenére, hogy gyakran kifogytak a mindennapi üzleti életben, >>>

Minden idők egyik legszebb norvég érméje ( 2 kroner 1914, a “Mor Norge” | “Norvégia Anyja” )

A skandináv érmék mindig is a kedvenceim közé tartoztak. Számomra az érméiken, bankjegyeiken is az egyszerűséget, tiszta színeket, egyértelmű szimbólumokat >>>

Nem csak a nácik próbálták meg, hanem mi magyarok is! Bosszú Trianonért, de nem fegyverrel!

Valami ilyesmivel próbálkoztak a németek is a II. világháborúban, bár ők nagyobb "sikerrel", és nagyobb volumenben ( A világ valaha >>>