Sarawak ma a maláj államszövetség ( Malajzia ) legnagyobb állama, Borneó szigetének északi részén található. Történetének érdekes korszaka az ahogy elkerülte a gyarmati sorsot. Erről mesél az itt bemutatott bankjegy ritkaság, az 1935-ös sarawaki 1 dolláros.
A XIX. század első felében Sarawak a káoszba süllyedő és gyarmati függés felé tartó Brunei Szultánság vazallusállama volt. Egy brit gyarmati kalandor, James Brooke ebben az időben érkezett meg ide, és felajánlotta tehetségét és vagyonát az itteni hadúrnak a rendteremtésben. Ez oda vezetett, hogy 1841-ben kormányzónak nevezték ki, majd a brunei szultánnal kötött szerződésben az Sarawak rádzsájáva emelte. Ezzel alakult meg a sarawaki fehér rádszák dinasztiája, és Sarawak a fehér rádzsák alatt felvirágzott, és Nagy-Britannia fehér gyarmataihoz hasonlóan meglehetős önállóságot élvezett. A Brooke dinasztia hatalmát annak köszönhette, hogy az őslakos dayak törzseknek messzemenő védelmet biztosított, így azok lojalitása biztosított volt mintegy 100 évig. A Brooke dinasztia angol mintájú közigazgatást és közszolgálati rendszert vezetett be, ami meglepően hatékonynak bizonyult, a kereskedelem felvirágzott, és Sarawak befolyása és területe egyre nőtt.
Japán 1941-ben Sarawakot is megszállta, azután, hogy szinte napok alatt elsöpörték a dél-kelet ázsiai európai gyarmatbirodalmakat. A Brit Birodalom 1945-ben “tért vissza” ausztrál csapatokkal a területre, az utolsó fehér rádzsa, Anthony Broooke még visszatért, és megpróbálta családja hatalmát visszaállítani, de a britek ezt már nem engedték meg, és 1946-ban formálisan is Brit Koronához csatolták Sarawakot.
A bankjegyen Sarawak 3. fehér rádzsája, Charles Vyner Brooke of Sarawak látható, bár kétségtelen, hogy az olvasónak talán az első rádzsa, James Brooke a legismerősebb mint gyermekkorunk nagy kedvence, a Maláji Tigris című sorozat Sandokan nevű hősének fő ellensége. A bankjegy fő nyelve angol, de a lakosság összetételének megfelelően malájul, ( latin és arab betűkkel ) és kínaiul is címletezve van.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Egy ilyen bankjegy viszonylag értékesnek számít, főleg a szebb példányok. Egy jobb állapotú, PMG 66-ra minősített darab például 2200 euro-ért ( jelenlegi árfolyamon kb.: 890 ezer Ft ) kelt el 2020-ban, de lehet venni 100 euro körül ( jelenlegi árfolyamon kb.: 41 ezer Ft ) is.
Forrás: banknotes.blog.hu, Mesél a pénz: Sarawak fehér rádzsái
Hirdetés
