Posted in

Heti makronaptár – Ipari, inflációs, kiskereskedelmi és külkereskedelmi adatok a jövő héten

Budapest, 2022. december 4., vasárnap ( MTI ) – A jövő héten jelenik meg a novemberi inflációs adat, az októberi ipari termelésről szóló statisztika, valamint a külkereskedelmi forgalom októberi statisztikája.

Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) a kiskereskedelmi forgalom októberi statisztikáit. Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,8 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Január-szeptemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Kedden a kereskedelmi szálláshelyek októberi forgalmi adatai jelennek meg. Szeptemberben a vendégek száma 3,8, a vendégéjszakáké 1,3 százalékkal, 2,218 millióra nőtt a kereskedelmi szálláshelyekinflen. Ezen belül a belföldi vendégek száma 9,6 százalékkal csökkent, a külföldi vendégeké 32,0 százalékkal emelkedett. Az első három negyedévben az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyeken 58 százalékkal több, összesen 20,733 millió vendégéjszakát regisztráltak.

Szerdán az ipari termelés októberi számai mellett a mezőgazdaság 2022-es teljesítményéről közöl adatokat a KSH. Szeptemberben az ipari termelés volumene 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 11,6 százalékkal emelkedett. Az év első kilenc hónapjában 6,7 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint a múlt év azonos időszakában.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2021-ben 13 százalékkal nőtt. A termelési volumen 2,3 százalékkal csökkent, az árak 16 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés volumene 6,5 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,5 százalékkal nagyobb lett, a szolgáltatásoké változatlan maradt. 2020-hoz képest az ágazat bruttó hozzáadott értéke 10 százalékkal nőtt, volumene 5,6 százalékkal szűkült. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 3,5 százalékkal csökkent.

Csütörtökön a fogyasztói árak novemberi adata mellett a külkereskedelmi forgalom októberi mutatóit publikálja a KSH. Októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, egy hónap alatt pedig 2,0 százalékkal nőttek. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, 64,4 illetve  40,0 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 14,9 a szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett. Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0 százalékkal emelkedtek.

Szeptemberben az export euróban számolt értéke 29,0, az importé 35,1 százalékkal nőtt, az egyenleg 663 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz viszonyítva és 745 millió euró deficitet mutatott. Változatlan áron számolva az export 14,3, az import 10,0 százalékkal nőtt egy év alatt.

Csütörtökön teszi közzé a Pénzügyminisztérium ( PM ) a gyorstájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének 2022. november végi helyzetéről. A november 23-án kiadott részletes adatok szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere októberben is többlettel zárt, 101,3 milliárd forint lett az aktívum a szeptemberi 181 milliárd forint után. Tavaly októberben  630,1 milliárd forintos deficittel zárt a központi alrendszer, az idei aktívum viszont az elmúlt 20 év harmadik legnagyobb október havi többlete. A múlt hónapban az általános forgalmi adó bevételek 26,1,  a személyi jövedelemadó bevételek 17,4 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Október végéig az államháztartás központi alrendszere 2590,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az éves előirányzat 82,2 százaléka. Ezen belül a központi költségvetés 2683,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 195,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 289,2 milliárd forintos többletet értek el.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?