Még Ferenc pápa kezdeményezésére a Vatikán napelemparkot épít Rómától északra, amely a tervek szerint teljes egészében fedezi majd az állam energiaigényét, és ezzel a Szentszéket a világ első karbonsemleges országává teheti. A beruházásról a Vatikán és az olasz kormány július végén állapodott meg. Az erőmű a Santa Maria di Galeria területén épül fel, ahol jelenleg a Vatikáni Rádió adótornyai működnek. Az úgynevezett agrivoltaikus rendszer nemcsak villamos energiát állít elő, hanem a mezőgazdasági hasznosítást is lehetővé teszi.
Ferenc pápa már a 2024 júniusában kiadott „Fratello sole” ( „Napfivér” ) apostoli levelében sürgette a projekt megvalósítását. Ebben hangsúlyozta, hogy az emberiség előtt olyan fejlődési modell áll, amely csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és elvezet a klímasemlegességhez.
Mint írta, „az emberiség rendelkezik mindazon technológiai eszközökkel, amelyek szükségesek a környezeti átalakulás kezeléséhez, és ezek között a napenergia kiemelt szerepet kap.”
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
A pápa döntését a Laudato si’ enciklikához kapcsolta, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az életmód átalakítása nélkülözhetetlen a globális felmelegedés és a fosszilis energiahordozók túlzott használata okozta károk mérsékléséhez. A levél arra is emlékeztetett, hogy a Szentszék 2022-ben csatlakozott az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez, ezzel is jelezve aktív részvételét a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítésekben.
XIV. Leó pápa júniusi látogatásán személyesen is támogatásáról biztosította Ferenc pápa elképzelését. Az agrivoltaikus erőmű megvalósításáról szóló szerződést 2025. július 31-én írták alá az Olasz Köztársaság Vatikáni Nagykövetségén, amely a belső jóváhagyási folyamatok lezárását követően lép hatályba. Az AP hírügynökség értesülései szerint a naperőmű még az évtized vége előtt megkezdheti működését, fedezni fogja a Vatikán teljes energiaellátását, a felesleget pedig ingyen a helyi közösségek rendelkezésére bocsátják. Így válhat a Vatikán a világ első szén-dioxid-semleges államává.
Hirdetés
