Bocskai Erzsébet az 1550-es években született a három részre szakadt Magyarország egyik Habsburg-párti főnemesi családjába. Apja, Bocskai György I. Ferdinánd király magas rangú udvari embereként szolgált, bátyja, Bocskai István – a későbbi erdélyi fejedelem – pedig a bécsi udvarban nevelkedett és apródkodott.
Erzsébet életére a kor szokásai szerint házassága irányította a figyelmet. 1570-ben apja elhagyta a bécsi udvart, és Erdélyben keresett boldogulást: lányát férjhez adta Báthory Kristófhoz, a váradi kapitányhoz. A házasság politikai számításnak is bevált, hiszen János Zsigmond fejedelem 1571-es halála után Kristóf fivére, Báthory István került Erdély trónjára, majd 1576-ban lengyel királlyá választották. Ekkor Erdély irányítását Kristófra bízta, így Erzsébet fejedelemasszonyként állhatott férje mellett. Erzsébet erényes, ám határozott uralkodófeleségként vonult be a történelembe. Katolikus férje udvarában is kitartóan támogatta a reformáció ügyét: jelentős összegekkel segítette Károli Gáspár magyar nyelvű bibliafordítását, s tekintélye révén hozzájárult a protestáns hit terjedéséhez. Befolyását jól jelzi, hogy férje 1577-es beiktatása alkalmából nemcsak saját nevére, hanem Erzsébet tiszteletére is külön pénzérméket verettek, a Bocskai-család címerével díszítve. Ez annyira különleges eseménynek számított, hogy közel egy évszázaddal később is megemlékeztek róla a krónikák. Bocskai Erzsébet azonban nem élhetett sokáig. 1581. február 15-én hunyt el Gyulafehérváron, s férje is hamarosan követte őt a sírba. A kolozsvári országgyűlés ekkor kiskorú fiukat, Báthory Zsigmondot választotta Erdély fejedelmévé. Az ország ügyeit eleinte apai nagybátyja, Báthory István, majd annak halála után – 1586-tól – Erzsébet testvére, a hajdúk letelepítőjeként ismert Bocskai István irányította
Bocskai Erzsébet tízszeres dukát
Ahogy fentebb már említettük, Bocskai Erzsébetnek “köszönhetően” a Bocskai-címer már férfi rokona, Bocskai István fejedelemmé választása előtt megjelent az erdélyi pénzeken. Az erdélyi rendek 1577-ben a fejedelemasszony tiszteletére többféle veretet bocsátottak ki: tízszeres aranyforintot, ennek ezüst változatát tallér formájában, továbbá ötszörös aranyforintot, s annak hármas és kétszeres változatát is ( Huszár E. 94–98. ).
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Bocskai Erzsébet tízszeres dukát, 1577 ( A képet készítette: Gedai Csaba, Magyar Nemzeti Múzeum )
Az érmék előlapján hajlított tárcsapajzsban a Bocskai-oroszlán látható, öt bojtos farkával, fejéhez nyílvesszőt tartva. Körirata: ELIZAB( et ) BOCIKAI CONSORS ILL( ustrissimi ) PRINC( ipis ) ( Magyarul: Bocskai Erzsébet, a fényességes fejedelem hitvese ). A hátlapon Bocskai Erzsébet jelmondata olvasható, két díszítőmotívum között, három sorban: VICTRIX CASTA FIDES ( A tiszta hűség győzedelmes ). Külön figyelemre méltó e mottó „női hangja”: a FIDES (hűség) latinul nőnemű főnév, s a hozzá kapcsolódó melléknevek ( VICTRIX, azaz „győzedelmes” és CASTA, vagyis „tisztaságos” ) akár magára a fejedelemasszonyra is vonatkozhatnak. A hátlap körirata: ANNO DOMINI MIL( lesimo ) QVING( entesimo ) SEPTVAGE( simo ) SEPTIMO ( Magyarul: Az Úr 1577. esztendejében ).
Hirdetés
