A Vesztfália–Lippei Regionális Szövetség ( LWL ) régészeinek felügyelete mellett dolgozó ásatócsoport egy középkori település maradványait tárta fel Borgentreichtől délnyugatra, a Höxter járás területén. A kutatók egykori faházak nyomait, valamint a 10–11. századból származó kerámiatöredékeket találtak, de előkerült egy pince masszív kőalapozása is. A kutatók már korábban is ismerték a történeti forrásokból az „Echene” nevű települést, ám pontos helyét mindeddig nem sikerült meghatározni. Mivel a területen új szélerőművek energiaellátását szolgáló villamos vezetéket fognak lefektetni, a régészek jelenleg valamennyi régészeti jelenséget és leletet dokumentálják, illetve kiemelik.
Sikerült azonosítani az „Echene” település helyét
A szakemberek az írott forrásokból tudtak a település létezéséről, valamint arról is, hogy a középkor folyamán elnéptelenedett vagy végleg elhagyták. A Mühlenbach-pataktól északnyugatra található „Echeln” dűlőnév egyértelműen az Echene nevű településre utalt, amelyet először 944-ben említenek a források. A következő évszázadok során a település neve többször is felbukkan az oklevelekben, az utolsó említések azonban már csak a 15. századból származnak.
Déli irányból készült felvétel az ásatási területről. A háttérben, a fasor mentén húzódik a Mühlenbach-patak. ( Fotó: LWL Régészet / A. Koch. )
„Ezt követően a település feledésbe merült egészen néhány héttel ezelőtti újrafelfedezéséig” – magyarázta Dr. Sven Spiong, az LWL bielefeldi régészeti részlegének vezetője.
Mivel a feltárt településmaradványok egészen a patak völgyéig húzódnak, a szakemberek feltételezik, hogy a település a vízfolyás túlpartján is folytatódhatott. Erre utalnak az ottani helynevek is.
Az új eredményeknek Borgentreich polgármestere, Nicolas Aisch is örül: „Ennek a középkori településnek a felfedezése ismét megmutatja, mennyi történelmi emlék rejtőzik még a lábunk alatt. Az ilyen leletek nemcsak a régészet számára bírnak óriási jelentőséggel, hanem térségünk és lakóinak identitása szempontjából is.”
A térség már jóval Borgentreich megalapítása előtt lakott volt
Spiong szerint Borgentreich megerősített városként csak a 13. század 1280-as éveiben jött létre, a környéken azonban már évszázadokkal korábban is kisebb települések álltak, amelyek története legalább a 10–11. századig visszavezethető. Az új lelőhelytől mintegy egy kilométerrel délebbre, közvetlenül a Christinenhof birtok mellett már ismert egy másik középkori település is, ahol 1987-ben kisebb régészeti feltárást végeztek. Az ott előkerült leletek alapján ez a település a 9. vagy 10. századtól egészen a 14. századig létezett, vagyis nagyrészt egy időben állhatott fenn Echenével. Nem kizárt, hogy ez a település azonos az írott forrásokból ismert, később elpusztult vagy elhagyott Broktrup falvának helyével.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A Bastille ostroma ( 1789. július 14. ) idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve. Közülük négyen váltóhamisítók voltak, ketten elmebetegek, a hetediket pedig a szexuális perverziói miatt zárták be. |
A 13. századi pince falmaradványai. Az előtérben a pince lejáratának nyomai sejlenek fel. ( Fotó: LWL Régészet / S. Spiong. )
Patakok és források mellett éltek az emberek
„A tájat legkésőbb a 10. századtól kezdve ilyen kisebb települések sokasága jellemezte, amelyek feltűnő módon mindig közvetlenül patakok közelében vagy források környezetében helyezkedtek el. Az emberek és az állatok számára nélkülözhetetlen víz, valamint a közelben fekvő termékeny földek határozták meg, hová építsék gazdaságaikat és lakóhelyeiket” – magyarázta az LWL régésze.
Házak, pincék és kutak kerültek elő
A Bartosz Adamski vezette ásatócsoport az elmúlt hetek során a település számos maradványát tárta fel. A felfedezések már most lehetővé teszik a településszerkezet első rekonstrukcióját. A legkorábbi objektumok közé a fából épült házak cölöplyukai tartoznak. A nagyobb lakóépületek rendszerint több mint húsz méter hosszúak voltak, míg a kisebb melléképületek körülbelül háromszor négy méteres alapterületűek lehettek, és eredetileg mintegy egy méter mélyen a földbe süllyesztették őket. A 11. század második felétől egyre inkább elterjedtek a favázas ( fachwerk ) házak. Ezekből mára többnyire csak a pincék maradtak fenn a talajban. A pincék falait általában fából készítették. Egyetlen kivételt talált Normen Posselt LWL-régész: egy olyan pincét, amelynek falai kőből vagy téglából voltak falazva, és amelynek bejárata az északi oldalon nyílt. A kutatók emellett két kutat is feltártak az ásatás során.
A drónfelvételen jól kivehető a pincegödör, valamint tőle jobbra a kerek munkagödörrel körülvett kút. ( Fotó: LWL Régészet / A. Koch. )
A munka az ásatás után sem ér véget
Spiong és munkatársai számára a feltárás befejezése csak a munka egyik szakaszát jelenti. „Az ásatás kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy bepillantsunk egy vidéki település lakóinak mindennapjaiba, valamint az évszázadok során bekövetkezett változásokba.”
Ehhez azonban a bielefeldi kutatócsoportnak még számos, kerámiatöredékekkel teli ládát kell átvizsgálnia, minden egyes gödröt és objektumot pontosan datálnia kell, majd ezek alapján rekonstruálnia a település fejlődését a kezdetektől egészen az elnéptelenedéséig – legalábbis a feltárt területrész vonatkozásában.
„Csak ezt követően kaphatunk valóban részletes képet azokról az emberekről, akik évszázadokkal ezelőtt itt építették fel házaikat. Így az Echene település közössége nem merül ismét feledésbe.” – zárta gondolatait a régész.
Hirdetés
