Érmék tartásfokai
Hirdetés
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| I. Ibrahim ( 1640 – és 1648 között uralkodott ) vagy más néven "Őrült Ibrahim" oszmán szultán kegyetlen, kapzsi és költekező hírében állt, Egy nap elrendelte, hogy 280 ágyasát fojtsák bele a Boszporuszba, miután egyikük hűtlenségéről szóló pletykák kezdtek el terjedni. Bár vannak történészek akik ezt nem tekintik bizonyítottnak, hisz feltételezik, hogy ebben az esetben már Köszem szultána, a szultán édesanyja, aki a háttérből tartotta a kezében a főhatalmat, közbeavatkozott volna. De mások ezt nem így gondolják. A szultán ismert kegyetlensége, az egyébként is gyakori kivégzések, feltételezik az eset hitelességét. Két ágyast hagyott életben, az egyik Turhan Hidiche volt, aki korábban fiút ( Mehmed, később IV. Mehmed szultán, aki apja halála után, 1648 – és 1687 között uralkodott ) szült a szultánnak, és később az oszmán történelem legbefolyásosabb női alakjai közé küzdötte fel magát, és vele ért véget a nők szultanátusa. Illetve korabeli elbeszélésekből, arra lehet következtetni, hogy még egy lány maradt életben, akinek a zsákját nem kötötték meg elég szorosan, és egy francia hajó húzta ki a vízből. |
Hirdetés
A Sheldon féle érme osztályozási skála Poor 1- aUNC 58-as fokozatig
A Sheldon skála egy 70 pontos érme osztályozási skála, amelyet Dr William H. Sheldon hozott létre és az érmék minőségi vizsgálatakor a numizmatikai értékeléséhez használnak. Az Amerikai Numizmatikai Szövetség a hivatalos minősítési szabványokat nagyrészt ezen alapította meg. Számos nemzetközi cég, köztük a legnagyobb érmeminősítők is, mint például az NGC vagy a PCGS is ezt a skálát használják. Hazánkban még kevésbé elterjedt ez a rendszer, azonban bízom benne, hogy rövid időn belül széles körben ismertté válik. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartásfok megítélése a népszerű aukciós és hirdetési oldalakon sok esetben elfogult, szubjektív véleményen alapulnak és nélkülözik a jól ismert fokozatokon belüli árnyalatokat. A hazai numizmatikai társadalomnak még nem sikerült létrehoznia olyan, mindenki által érthető, használható és elismert értékelési skálát, amely a tartásfok megítélésekor jelentkező félreértéseket kiküszöbölte volna. Az alább bemutatott Sheldon skála objektív mércét kínál számunkra. Véleményem szerint kiindulási alapnak mindenképpen jól használható, noha elismerem, hogy szükséges lenne a magyar pénzek és numizmatika sajátosságaihoz igazítani az értékelési rendszert. Egy közmegegyezésen alapuló tartásfok skála olyan közös nevező lenne, melynek segítségével mind az eladó, mind a vevő leellenőrizheti a tartásfok korrektségét.
A 70 pontos skála fokozatosan került kialakításra. A numizmatikai tartás meghatározására kezdetben csupán a Good, Fine, UNC minősítéseket alkalmazták, majd ezeket kibővítve jelentek meg a részletesebb fokozatok (Poor, Fair, about Good, Good, Very Good, Fine, Very Fine, Extra Fine, aUNC, UNC). A pontosság igénye azonban további árnyalatokat kívánt meg, így létrejött a 70 szintű értékelési rendszer. A skála, bár 70 lépcsőből áll, ennek ellenére a számozások nem terjednek ki minden számra 0 és 70 között. Nincs pl Fine 18-as fokozat. Ezen a szinten vagy F15-ös, vagy F20-as értékelést kell adni az érmének.
A minőséget leíró fokozatok két fő tartományra oszthatók. Először is 0-tól 58-as értékig olyan érméket minősítenek, amelyek több-kevesebb időt eltöltöttek a forgalomban és a használat mértéke különböző fokozatokban jelentkezik a felületen. 60-70-ig az úgynevezett UNC, vagy verdefényes érmék kerülnek minősítésre. Ezeken garantáltan nem szabad semmilyen kopásnak lennie, azonban ez nem jelenti azt, hogy hibátlanok. Ez abból is rögtön nyilvánvaló, hogy az UNC veretek között 10 különböző minőségi szintet határoz meg. A tükörveretek is értelemszerűen ebben a tartományban kerülnek értékelésre, tekintve, hogy ezek nem a forgalomban szereplő érmék, ezért kopás jele semmi esetre sem lehet rajtuk.
Az egyes fokozatok szintén két részből állnak. A minőséget egyrészt valamilyen jelzővel illetik, pl Very Fine, vagy Good. Emelett egy pontszámot is kap az érme, amely mintegy arány számként kerül alkalmazásra. Amikor például azt mondjuk hogy Very Fine 20, akkor az azt jelenti hogy egy Extra Fine 40 érme értékének a felét éri az előbbi darab. Tehát a Very Fine érme értékét ki tudjuk számolni az Extra Fine érme értékéből úgy, hogy ez utóbbi árát elosztjuk 40-nel majd az eredményt megszorozzuk 20-szal. Hasonlóképpen a többi tartásfok ára is kiszámolható ilyen módon. Ez az egyszerű értékelési módszer viszont csak akkor használható, ha az érme értékét leginkább annak tartásfoka határozza meg és az egyéb tényezők mint például az alapanyag, a kibocsátott darabszám, a névérték nem számítanak releváns tényezőnek. Természetesen a tartásfok szintjét akkor is figyelembe kell venni, amikor a fenti jellemzők erősebb befolyással vannak az árazásra. Ezért az értékelés kezdetekor mindig el kell tudni döntenünk, hogy a meghatározó tulajdonságok közül melyik, milyen jelentőséggel bír? Sajnos a világ pénzeit bemutató katalógusok szerkesztői a legtöbb, általuk nem ismert érmét mindössze ezzel az egy módszerrel értékelik, emiatt nagyon sokszor nem adnak megfelelő támpontot az ármeghatározáshoz.
Hirdetés
A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>
Középkori kikötőre bukkantak régészek Nyugat-Franciaországban a vendeé-i kastély térségében folytatott ásatások során.- MTI A feltárt leletek olyan jó állapotban őrzödtek >>>
Fotót készítette: Horváth Zoltán, forrás
A sanduri érmekincsként ismert régészeti leletet, 1863-ban találták, a Feröer-szigeteken, Sandurban. Ez a legrégebbi érmekincs, amelyet a szigeteken találtak, 98 db ezüst >>>
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?