Ezüst forgalmi emlékérme Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulójára ( 1930 )

1930-ban a Magyar Pénzverde egy emlék ezüstérmét bocsátott ki Horthy Miklós, Magyarország kormányzója tízéves uralmának tiszteletére. Az érmén Horthy Miklós altengernagyi egyenruhában látható, a Máltai Lovagrend jelvényeivel. A Berán Lajos által tervezett numizmatikai darab nagy népszerűségnek örvend a gyűjtők körében.

Az uralkodó szárnysegédje és az első világháború hőse

Horthy Miklós nagybányai születésű politikus és katonatiszt, 1868-ban látta meg a napvilágot egy protestáns erdélyi nemesi családban, Kenderesen ( Szolnok közelében található családi birtok ). Kilencgyermekes család ötödik gyermekeként született Horthy István ( 1830–1904 ) és Halassy Paula ( 1839–1895 ) fiaként. Tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte, majd Sopronban egy német nyelvű iskolában folytatta. 1882-ben beiratkozott a fiumei (ma: Rijeka, Horvátország) Haditengerészeti Akadémiára, ahol 1886-ban végzett. Ezután az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének tisztje lett. 1901-ben feleségül vette Purgly Magdolnát ( 1881–1959 ), házasságukból négy gyermek – két fiú és két lány – született. A család az Osztrák–Magyar Monarchia fő haditengerészeti bázisán, Pulában ( ma: Horvátország ) élt. Horthy számos tengeri expedícióban vett részt, és diplomataként is szolgált az Osztrák–Magyar Monarchia nevében Isztambulban. 1911 és 1914 között Ferenc József császár szárnysegédje volt, és nagy tisztelettel tekintett az uralkodóra. Az első világháborúban 1914-ben az SMS Habsburg csatahajó parancsnoka lett, majd 1917-ben az SMS Novara cirkálóval részt vett az otrantói tengeri csatában, ahol súlyosan megsebesült. Hősiességéért elnyerte az Osztrák–Magyar Monarchia legmagasabb katonai kitüntetését, a Mária Terézia-rendet. 1918-ban altengernaggyá léptették elő, és kinevezték az Osztrák–Magyar Haditengerészet főparancsnokává.

Horthy érkezése az Országházba 1920. március 1-én, mögötte Huszár Károly kormányfő ( A kép forrása: Izsák–Pölöskei–Romsics–Urbán: Magyar miniszterelnökök 1848–2002 . Kossuth Kiadó, Budapest, 2003. p. 82. ( kép ) és p. 227. ( lajstrom ) )

Magyarország kormányzója, ( a “király nélküli királyság” )

Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után Horthy az ellenforradalmi kormány hadügyminisztere lett Szegeden, majd a Nemzeti Hadsereg fővezérévé nevezték ki. 1920-ban Magyarország kormányzójává választották. Horthy vezetése alatt Magyarország formailag királyság maradt, de ténylegesen nem volt uralkodója. Az utolsó magyar király és osztrák császár, IV. Károly visszatérési kísérleteit Horthy megakadályozta. Az 1920 és 1946 közötti időszakban az országot konzervativizmus, nacionalizmus és kommunistaellenesség jellemezte. A magyar külpolitika egyik fő célja a trianoni békeszerződés ( 1920 ) revíziója volt, amely következtében Magyarország elvesztette területének 70%-át és lakosságának kétharmadát. A szerződés értelmében Erdély Romániához, a Felvidék Csehszlovákiához, Horvátország, Bosznia és Hercegovina pedig a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, míg kisebb területek Ausztria és Lengyelország birtokába jutottak. Emellett az országot megfosztották az általános hadkötelezettségtől, légierőjétől és fegyvergyártási lehetőségeitől, továbbá jóvátétel fizetésére kötelezték. E területi veszteségek jelentős szerepet játszottak Magyarország külpolitikájában és a Németországgal kötött szövetség kialakulásában.

Horthy és Hitler: ellenállás és kényszer

Bár Horthy területi revíziós célokból közeledett Németországhoz,1939-ben visszautasította Hitler követelését, hogy a Wehrmacht csapatai áthaladhassanak Magyarországon Lengyelország ellen. Elrendelte a vasútvonalak és alagutak aláaknázását, hogy a németek ne tudják erővel átkelni az országon. Magyarország menedéket nyújtott mintegy 150 000 lengyel menekültnek, és 27 lengyel iskola is működött az ország területén a háború alatt. 1943-ban Horthy megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni a szövetségesekkel, hogy Magyarország kiléphessen a tengelyhatalmak szövetségéből. 1944-ben azonban a német hadsereg megszállta az országot, és Horthy hatalmát megdöntötték. A németek túszul ejtették fiát, ifj. Horthy Miklóst, akit a dachaui koncentrációs táborba hurcoltak. A háború végén a Szovjetunió támogatásával megalakult a Magyar Köztársaság, amelyet 1949-ben a kommunista rendszer átalakított a Magyar Népköztársasággá. Horthy a háború után Portugáliába emigrált, és Estorilban élt 1957-ben bekövetkezett haláláig. Földi maradványait 1993-ban hazaszállították, és a kenderesi családi sírhelyen temették el.

Adolf Hitler és Horthy Miklós ( Vitéz Nagybányai Horthy Miklós ) a kieli-öbölben tartott haditengerészeti szemlét figyelik, jobbra Erich Raeder vezértengernagy, 1938. augusztus 22. ( A kép forrása: Heinrich Hoffmann/ullstein bild via Getty Images )

Horthy Miklós nem volt náci, de a náci Németországgal való szövetségbe kényszerült a második világháború során. Bár elutasította az olyan szélsőséges eszméket, mint a német nemzetiszocializmus, kormánya számos antiszemita intézkedést hozott ( 1920-ban ő hozta meg az egyik első antiszemita törvényt Európában: a numerus clausus létrehozását az egyetemeken, 1938-ban kormánya kihirdette az első zsidóellenes törvényt, majd még kettő következett 1939-ben ( második zsidóellenes törvény ) és 1941-ben ( harmadik zsidótörvényként is emlegetett 1941. évi XV. törvénycikk ),  és 1944-ig együttműködött Hitlerrel. Nem volt klasszikus értelemben vett diktátor, mivel Magyarországon műkdött parlament és formálisan többpárti rendszer. Ugyanakkor kormányzóként jelentős hatalommal rendelkezett, és autoriter módon irányította az országot. Megítélése vegyes: egyesek hazafiként tekintenek rá, aki igyekezett megőrizni Magyarország függetlenségét, mások szerint felelős volt a háborús szövetségért és a zsidóság jogfosztásáért, illetve deportálásáért.

A pengő – a világ legnagyobb inflációját elszenvedő pénzneme

A Horthy-korszak elején Magyarország hivatalos pénzneme még az Osztrák–Magyar Monarchia koronája volt. 1927-ben azonban bevezették a pengőt, amely 100 fillérre oszlott. Noha a pengő bevezetése a gazdasági stabilizáció része volt, az 1940-es évek végére hiperinfláció áldozata lett, és elvesztette értékét. A „pengő” szó a pénzérmék csengő hangjára utal. Az új pénznem elnevezése során több javaslat is felmerült, köztük a „turul” ( a magyar mitológia madara ), a „liberty” ( a 17. századi „poltura” érmék felirata után ) és a „máriás” ( Mária-kép ábrázolása miatt elterjedt név ). A második világháborút követően a pengő értéke drámai módon zuhant. Az 1945–46-os hiperinfláció során Magyarország a történelem egyik legnagyobb pénzügyi válságát élte át, amelyet végül a forint bevezetése oldott meg 1946-ban.

5 Pengő, Magyarország, 1930. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzóságának 10. Évfordulójára ( A kép forrása: ucoin.net )

Az 1930-as emlékérme

A nagyobb értékű pengő érméket kezdetben ezüstből verték, hogy tükrözzék azok értékállóságát és stabilitását. Később, a második világháború alatt ezeket előbb bankjegyek, majd alumíniumérmék váltották fel. 1945 végére a pengő érmék teljesen elértéktelenedtek a pusztító infláció következtében. A forgalomban lévő címletek ekkor: 1, 2, 10, 20, 50 fillér, valamint 1, 2 és 5 pengő voltak. 1930-ban kibocsátottak egy 5 pengős ezüst emlékérmét, amely Horthy Miklós kormányzóságának tizedik évfordulóját ünnepelte. Az érme terve a neves magyar szobrász, Berán Lajos ( 1882–1943 ) munkája. A bécsi tanulmányait követően Berán a numizmatika és az éremművészet területén tökéletesítette tudását, és számos magyar érme tervezése fűződik a nevéhez. 1932-ben a Magyar Pénzverde művészeti igazgatójává nevezték ki. Az érme 640 ezrelék finomságú ezüstből készült, átmérője 36 mm, súlya pedig 25 gramm volt. Előlapján a koronás magyar címer látható két angyal tartásában, alatta a névérték: 5 pengő. A köriratban a MAGYAR KIRÁLYSÁG felirat olvasható. A hátlapon Horthy Miklós jobbra néző mellképe látható. A körirat szövege: VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓSÁGÁNAK 10. ÉVFORDULÓJÁRA 1930, amely Horthy Miklós kormányzóságának tizedik évfordulójára utal.