Az alábbi propaganda szórólapot, plakátot a Harmadik Birodalom készítette. 1942 – 1943-ból származhat. Ekkor már a szövetséges bombázások olyan mértéket öltöttek, hogy a kormány úgy döntött, a gyermekeket biztonságba kell helyezni, ezért vidéki városokba, falukba szállították őket. Erről lehet kevesen tudnak, mert sok esetben ezt a lépést, sokan a Brit szigetek bombázásával kapcsolják össze, noha a németek is így döntöttek. A plakát egy felhívás a szülőkhöz?, vagy inkább közvetlenül a gyerekekhez? A plakát körülbelül 39 cm x 60 cm méretű. Íme a plakát:
A német szöveg:
Kommt mit in die
Kinderlandverſchickung
Anmeldungen für die 3-10 jährigen erfolgen bei der NSV., für die 10-14 jährigen in den Schulen
A fordítás:
Gyere velem a
Kinderlandverschickung-ba
3-10 éveseknek az NSV-ben, 10-14 éveseknek az iskolákban történik a regisztráció.
A bal alsó sarokban:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
“Herausgegben von der Reichsjugendführung ( Presse und Propagandaamt )” vagy a “Herausgegben of the Reich Youth Leadership ( Sajtó- és Propagandairoda )” felirat is található
Mi volt az az NSV ( Nationalsozialistische Volkswohlfahrt, vagy Nemzeti Szocialista Közjóléti Társaság ) ? Az NSV egy, a náci Németországban működő jótékonysági szervezet volt. A szervezet feladata az volt, hogy felügyelje a szociális segélyek osztását, és népszerűsítse a náci ideológiát. Az NSV vezetői azt állították, hogy a szervezet a német nemzet jólétének biztosítása érdekében dolgozik, de valójában a náci propaganda és az államhatalom megszilárdítása volt a céljuk. Az NSV különböző szervezetei felügyelték az egészségügyi, szociális és munkaügyi kérdéseket, valamint gondoskodtak a fiatalok neveléséről és az állatvédelemről is.
Ami még megemlítendő ezzel az anyaggal kapcsolatban, az a Kinderlandverschickung kifejezés. Ha pld. google fordítóval keresel rá, nem lesz sikeres a fordítás. Konkrétan nem tudja lefordítani. Ennek egyszerű magyarázata van. Ez egy akkoriban használt kifejezés, ami tulajdonképpen ilyen formában nem létezik a mai német nyelvben. Vagyis a “Kinderlandverschickung” kifejezés, kifejezetten a nácizmus idején használt összekapcsolt kifejezés, ami arra utal, hogy a gyermekeket kitelepítették a városokból biztonsági okokból vidékre, a második világháború idején. Szó szerinti fordítása valahogy így nézne ki: “Gyermekek kitelepítése vidékre”. A “Kinderlandverschickung” kifejezés egy konkrét program megnevezése is egyben. A KLV ( Kinderlandverschickung ) a náci Németország által a második világháború alatt végzett gyerekmenekítési program volt, amelyben több százezer német gyereket küldtek át biztonságosabb vidékekre, hogy kikerüljenek a bombázások és egyéb háborús veszélyek által fenyegetett területekről. A KLV program azonban már jóval a bombázások előtt elindult, 1939-ben. Akkoriban ezt elsősorban a városi gyerekek egészséges nyaralásának biztosítására hozták létre, és kezdetben lehetett családokhoz is kerülni, nem feltétlenül táborba. Ez eleinte önkéntes volt, azonban később amennyiben egy szülő nem engedélyezte, vagy felmentést kért gyermekének ( mert erre elvileg volt lehetősége ) azt nem vették jó néven, és a rezsim elleni szembeállásnak tekintették.
A kibővített KLV-programot hivatalosan 1940 novemberében hozták létre, és az 1940-es és 1945-ös évek között több mint 2 millió gyereket küldtek el a program keretében. A KLV gyakran összekapcsolódik a nácik által végzett gyermekek propaganda kampányaival, amelyek célja az volt, hogy a német ifjúságot a náci ideológiával összhangban neveljék. Ezért elképzelhető, hogy a plakáton szereplő felhívás, közvetlenül a gyerekeknek szól, nem véletlenül nem szerepel rajta a szülők megszólítása, vagy ábrázolása sem. Ugyanakkor burkoltan volt egy másik cél is, de ez csak azután, hogy Speer átvette a fegyverkezési miniszteri posztot, és elkezdte valódi háborús alapokra helyezni a német ipart. Nevezetesen az, hogy ha a gyerekek biztonságban vannak, akkor a szülők, és ebben az időszakban elsősorban már az anyákra gondolunk, ( hisz az összes apa gyakorlatilag katona volt, vagy részt vett valamilyen formában a háborús erőfeszítésekben ) mozgósíthatóakká válnak, hisz nincs gyermekfelügyeleti “gondjuk”. Eddig a pillanatig ezt Hitler ellenezte, de végül kénytelen volt szemet hunyni a nők munkába terelése felett.
1940. szeptember 27-én Martin Bormann Reichsleiter ezt írta egy bizalmas körlevélben:„A Führer parancsára a gyermekeket azokról a területekről, ahol ismétlődően éjszakai légitámadások tartanak, kezdetben Hamburgból és Berlinből, a törvényes gyámok szabad döntése alapján a Birodalom többi területére küldik . A Führer megbízta Baldur von Schirach Reichsleitert , hogy hajtsa végre ezeket az intézkedéseket […] Az NSV átveszi a még nem iskoláskorú gyermekek és az első négy tanévben járó gyermekek elküldését; a HJ az 5. tanévtől veszi át a szállást. A szállásakció 1940. október 3-án, csütörtökön kezdődik.”
Mindazonáltal a Kinderlandverschickungról szóló széles körben elterjedt vélemény a humanitárius szempontokat helyezi előtérbe, hangsúlyozza a gyermekek életéért való törődést és a szülők és gondozók áldozatkészségét, és abban az ítéletben csúcsosodik ki, hogy: „A KLV jó tett volt. ” A becslések szerint 74 000 gyermek halt meg a bombatámadásokban, és ez a szám jóval magasabb lett volna, ha nincs a KLV. Ez a pozitív értékelés azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a KLV-tábor diákjai a nemzetiszocializmus által meghatározott nevelésnek voltak kitéve a formálódási szakaszban.
Érdekesség: Ezekben az evakuálásokban nem tettek különbséget a társadalmi státusz tekintetében, ahogy azt például Angliában tették ( először a nemesség és a plutokrácia ). A gyerekeket továbbra is tanították, néha saját tanáraik, akiket szintén evakuáltak, néha külső tanárok. 1943-tól egyre gyakrabban menekítettek egész iskolai osztályokat. Közel 9000 KLV tábor épült összesen. Külön táborok voltak a fiúknak és a lányoknak. A kormány fizetett mindent, beleértve a szállítást is. A szülőknek nem volt költsége, azonban tudunk olyanról, amikor a gyerekek a földeken segítettek ( bizonyos esetekben kötelező volt ) betakarítani bizonyos terményeket, például a burgonyát. Egy-egy táborban sosem volt nagy létszám.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?