Egy fémdetektoros kincsvadász a Galileai-tenger közelében páratlan bizánci kori aranykincsre bukkant. A lelet, amely közel 1400 éves, 97 tiszta aranyérmét és számos, féldrágakövekkel, gyöngyökkel és üveggel díszített ékszert tartalmazott. A kincset Hippos ( más néven Sussita ) romvárosában tárták fel, amely a Golán-fennsík nyugati lejtőin helyezkedik el.
A leletben talált érmék a bizánci birodalom aranypénzei közül kerültek ki. Legtöbbjük solidus volt – ezek nagy méretű, magas aranytartalmú pénzek, amelyeket a 4. század óta vertek. Emellett előkerültek semissisek ( a solidus értékének fele ) és tremissisek ( a harmada ) is. Az érmék I. Iusztinosz ( uralkodott 518–527 között ) idejétől egészen Herakleiosz uralkodásának első éveiig ( 610–613 ) keltezhetők, bár Herakleiosz 641-ig volt császár. Külön figyelemre méltó egy rendkívül ritka tremissis, amelyet Cipruson vertek 610-ben. Ezt Herakleiosz idősebb és ifjabb névrokona bocsátotta ki, akik éppen Phókas császár ellen lázadtak fel. A fiatalabb Herakleiosz győzelme után trónra lépett, és megalapította a Herakleida-dinasztiát, amely egészen 711-ig uralkodott. A kincs ékszerei között gyöngyökkel, színes féldrágakövekkel és üveggel berakott fülbevalók, apró díszek és viseleti tárgyak is előkerültek. Több aranyérmén textilmaradványokat találtak, ami arra utal, hogy a kincset eredetileg egy szövetbe csomagolva rejtették el.
Légi felvétel a Hippos–Sussita feltárási projektről a Sussita Nemzeti Parkban
A kincset Edie Lipsman fémdetektoros találta meg 2024 júliusában. Egy nagy kő és két ősi falmaradvány mellett sétált, amikor a készüléke erősen jelezni kezdett. „Nem akartam hinni a szememnek – egymás után kerültek elő az aranyérmék” – mondta később.
A lelet fontosságát Michael Eisenberg, a Haifai Egyetem régésze is kiemelte. Szerinte „ez az egyik legnagyobb aranykincs a korszakból, amelyet a térségben valaha találtak. A pénzérmék és az ékszerek együttese pedig numizmatikai szempontból is különleges.” Ez az első ilyen kincslelet Hippos területén. A 7. század eleje viharos korszak volt a Levantéban. 614-ben a Szászánida Birodalom seregei megszállták Palesztinát, és több keresztény város, köztük Hippos lakói kényszerültek vagyonuk elrejtésére.

Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A Bastille ostroma ( 1789. július 14. ) idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve. Közülük négyen váltóhamisítók voltak, ketten elmebetegek, a hetediket pedig a szexuális perverziói miatt zárták be. |
Aranyérmék a földben ( A kép forrása: Dr. Michael Eisenberg / Haifai Egyetem )
A félelem indokolja, miért találni ebből az időszakból szokatlanul sok „vészhelyzeti kincsleletet”. A bizánciak később visszafoglalták a térséget, de 636-ban az arab hadak ismét megszerezték. Hippos fokozatosan hanyatlott, majd 749-ben egy pusztító földrengés után végleg elnéptelenedett.
Danny Syon numizmatikus szerint „ez a kincs ritka lelet, amely fontos adalékot nyújt a korszak politikai és gazdaságtörténetéhez”.

97 darab tiszta aranyérméből, számos, féldrágakövekkel, gyöngyökkel és üveggel díszített ékszerből álló kincs, amely a Kr. u. 6–7. századból származik. A leletet a Galileai-tenger mellett fekvő ókori Hippos ( Sussita ) városának régészeti feltárása során találták meg, a felfedezést 2025. szeptember 25-én jelentették be. ( A kép forrása: Dr. Michael Eisenberg / Haifai Egyetem )
A régészek jelenleg a kincs részletes elemzésén dolgoznak. A vizsgálatok során az érmék feliratait és portréit dokumentálják, az ékszereket anyagvizsgálatnak vetik alá, és a leletet régiós kontextusban elemzik. A kutatók szerint a felfedezés egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy jobban megértsük a térség történelmi és gazdasági folyamatait a Bizánci Birodalom határvidékén. Még nem tudni, mikor kerülhet közönség elé a kincs, de Eisenberg szerint a múzeumok már most komoly érdeklődést mutatnak iránta. A hipposi aranykincs nem csupán látványos lelet, hanem történelmi tanúbizonyság is. Az aranypénzek, ékszerek és azok elrejtésének körülményei drámai képet adnak egy olyan korról, amelyben a háborúk, inváziók és természeti katasztrófák mindennapi fenyegetést jelentettek. A felfedezés egyszerre nyújt esztétikai élményt és mélyebb betekintést a 7. századi Levante gazdasági, politikai és társadalmi viszonyaiba.
Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?