A Brit Királyi Pénzverde, azaz a Royal Mint, nemcsak a világ legrégebbi, folyamatosan működő pénzkibocsátó intézményei közé tartozik, hanem egyben a globális érmekibocsátás egyik legnagyobb szereplője is. Története szorosan összefonódik a brit államiság fejlődésével, a pénzgazdálkodás átalakulásával és a világbirodalommá váló Anglia gazdasági expanziójával. A…
A 19. század közepének amerikai pénzrendszere gyors és sokszor kényszerű átalakuláson ment keresztül. A gazdasági növekedés, a terjeszkedő posta, a nemzetközi nemesfém-piac ingadozásai és később a polgárháború egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államok pénzforgalma új megoldásokat igényeljen. Ebben a korszakban jelent meg az amerikai…
A pénz története nemcsak gazdaságtörténet, hanem egyben hatalomtörténet is. Az érméken és bankjegyeken megjelenő portrék mindig arról árulkodnak, hogy egy adott korszakban kit tekintettek legitim vezetőnek, milyen politikai rendszer uralkodott, és milyen értékeket kívántak hangsúlyozni. Már az ókori Hellászban és a Római Birodalomban is tudatos…
A második világháború nemcsak hadászati és politikai értelemben alakította át Európát, hanem a gazdasági élet legalapvetőbb területeit is gyökeresen átszervezte. A hadviselő feleknek rövid idő alatt kellett megoldaniuk több millió katona ellátását, fizetését, valamint a megszállt területek gazdasági kizsákmányolását. Ennek egyik kevéssé ismert, ám rendkívül…
Utólag visszatekintve Mao hivatalos indoklása – miszerint pártelnökként, és nem államfőként nem tartotta helyénvalónak, hogy a pénzen szerepeljen, illetve hogy az egyéni teljesítmények dicsőítése nem kívánatos – meglehetősen képmutatónak tűnik, különösen annak fényében, hogy arcképe később szinte minden médiumban mindenütt jelen volt, egyedül a numizmatika…
A 18. század végének Angliája nemcsak háborúk és politikai feszültségek színtere volt, hanem egy különös pénzügyi kísérleté is. A hivatalos aprópénz hiánya olyan súlyos méreteket öltött, hogy a mindennapi kereskedelem szinte működésképtelenné vált. Erre a válságra adott válaszként megszülettek az úgynevezett magántokenek – olyan rézérmék,…
A középkori Európa pénzhasználata rendkívül sokszínű képet mutat, amelyben a helyi gazdasági viszonyok, a politikai hatalom és a technológiai lehetőségek egyaránt meghatározó szerepet játszottak. E sokféleség egyik legkülönlegesebb megnyilvánulása az ezüst brakteáták megjelenése és elterjedése volt, amelyek a 12. század elejétől kezdve hosszú időn át…
Transznisztria pénzügyi rendszere kiváló példája annak, miként próbál egy el nem ismert állam gazdasági önállóságot teremteni politikai elszigeteltségben. A Transznisztriai Köztársasági Bank által kibocsátott transznisztriai rubel ( PRB ) kizárólag a régió területén használható, szabadon lebegő árfolyammal, de nem konvertibilis külföldön. A rubel 100 kopejkára…
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemcsak politikai és katonai fordulópontot jelentett Magyarország történetében, hanem a pénzügyi önállóság terén is mérföldkőnek számított. A független magyar államiság egyik legfontosabb jelképe az önálló pénzkibocsátás megindítása volt, amelynek során megszülettek a Kossuth-bankók, valamint a magyar feliratú érmék. E korszak…
A második világháborút követő magyar gazdasági összeomlás egyik legdrámaibb jelensége a pengő példátlan inflációja volt. A pénz elértéktelenedése olyan mértéket öltött, amelyhez hasonlóra korábban nem volt példa az ország történetében. Ebben a rendkívüli helyzetben a kormányzat rendkívüli eszközökhöz nyúlt: ezek közé tartozott az ún. vagyondézsma,…
