Azt, hogy mi ritka, és mi nem, a hozzáértők határozzák meg, de végül a piac dönti el, hogy igazuk volt-e!

Mitől ritka egy érme, bankjegy vagy premonetáris valuta? Egyáltalán mi számít ritkának? Mi a különbség a ritkább, ritka, vagy nagyon ritka, unikum…stb kifejezések között? Igazából ezt nagyon nehéz egyértelműen meghatározni, de nézzük most meg, hogy mit gondolok én erről. Vagyis az alábbiak sok esetben csak egy szubjektív véleményt fogalmaznak meg, ennek tudatában olvasd. Illetve a hamis, vagy nem hamis kérdést nem vizsgálom, vegyük úgy, hogy bizonyíthatóan nem hamis érmékről, bankjegyekről, premonetáris valutákról beszélünk a továbbiakban.

Hol is kezdjem… Ma is nézelődtem a numizmatikai csoportokban, és ma is láttam egy megosztást, ahol egy érmével kapcsolatban kérdezi egy hölgy, hogy értékes-e, ritka-e a fotón látható érme. Ez az érme, egy sima 1986-os forgalmi 10 forintos volt ( ha jól emlékszem, mármint a 10 forint tuti, az évszám nem biztos ), ( sajnos a megosztás “elveszett” a Facebook hírfolyamban, szóval képet, linket nem tudok mutatni, de talán elhiszitek nekem így is ) Nos egy hozzáértő kolléga, mármint nem ironikusan írom, hanem valóban hozzá értő kolléga írta meg a hölgynek, hogy ez az érme nem ritka, és nem értékes.  Ez igaz. A megosztás alatt érkezett még egy kérdés valakitől, hogy hány legyártott darabszámtól ritka egy érme. Erre jött egy kevésbé hozzáértőtől a válasz, hogy 3 millió db. Nos ez már nem igaz. Vagyis itt jön az első csavar. Ha 3 millió darabot vertek valamiből, de mára nem maradt belőle csak pár darab, akkor igen, az az érme ritka. De amennyiben ezzel az információval nem rendelkezünk, nem állíthatjuk, hogy 3 millió legyártott darabszámú érme ritka lenne.

De akkor mitől ritka, és értékes egy érme, bankjegy vagy premonetáris valuta? Azért írom ide néha a bankjegyet és “prevalutát” is, mert tulajdonképpen hasonló módon lehet róluk is eldönteni, megállapítani a ritkaságot, és értéket. De legfőképpen az érme kifejezést használom majd. Azt hogy mitől ritka egy érme ( bankjegy, premonetáris valuta ), már biztosan sok helyen olvastad. Nagyon határozott, elfogadott definíció azonban nem létezik, de általánosságban elmondható, hogy akkor ha keveset vertek belőle, vagy kevés maradt meg az idők során, vagyis kevés van belőle, és pont. Ilyen egyszerű. Vagyis itt jön be a kor, mert általánosságban az is elmondható, hogy minél régebbi egy érme, vagy bankjegy, annál kevesebb a fellelhető darab, pláne ha eleve keveset vertek, vagy nyomtattak belőlük. Amitől még ritkább ( bár ez már inkább érték befolyásoló tényező ) lehet egy érme, az az állapota. Vagyis a kevés darabszám, és sérülésmentes állapot. Még ennél is ritkább ha például verdehibás az adott érme. De ennek ellenére mégis azt állítom, hogy ezek az állítások sem teljesen igazak. Azt írtam, sérülésmentes? Mi van ha előkerül több ezer db sérülésmentes, vagyis sok sérülésmentes darab lesz a piacon. Verdehibás? Mi van ha nem egy-két darab készült hibásan, hanem több ezer, vagy tízezer, és ráadásul forgalomba is kerültek. Ismét ott vagyunk, ahonnét elindultunk, vagyis tök jó, hogy sérülésmentes, vagy verdehibás, de sok van belőle. Ezt kell legelőször tisztázni, meg kell nézni, hogy az adott tétel esetében, miként néz ki az éppen fellehető darabszám.

Következtetés. Akkor ritka egy érme, bankjegy vagy “prevaluta” ha kevés van belőle. Pont. Az állapot, vagy verdehiba, az csak plusz értéket adhat, vagy vehet el a végső értékből. Amiről még nem beszéltünk, az a történelmi narratíva. Aki olvassa az oldalt, tudja, hogy ez számomra az egyik legfontosabb érték, és ritkaság növelő tényező. Mit is jelent ez? Egyszerű. Ha egy adott érméről, bankjegyről, premonetáris valutáról tudjuk, és bizonyítható, hogy például egy király, diktátor, vagy híres tudós, sportoló tulajdona volt, vagy fogta a kezében, az értéknövelő. Honnan tudjuk ezt? Hát sehonnan, és bizonyítani sem egyszerű. Na de látjátok? Ezért ritka ez a tényező is. További történelmi narratíva értéket ad a vizsgált tárgyhoz, ha valamilyen konkrét esemény köthető  hozzá, például egy háborús esemény, felfedezés, fontos bejelentés…stb. Szándékosan írtam tárgyat, mert ez akár nem csak érmékre, és bankjegyekre értendő.

Visszatérve a fenti példához a hozzáértő kolléga egyébként egyszerű magyarázatot adott a hölgynek, hogy miért nem ritka, és miért nem értékes egy 1986-os 10 forintos érme. Azért mert sima forgalmi érme volt, amivel az említett hölgy is minden nap találkozott, és már akkor sem volt értéke. Nos az ilyen magyarázatokat szeretem, és itt jön a lényeg. Az említett egyszerű módon tudod eldönteni, hogy a kezedben fogott érme, vagy bankjegy ritka-e. Mivel sok esetben, ilyen egyszerű a magyarázat. Nem kell túlgondolni, csak simán gondolkozni ( illetve utánanézni ). Nézzünk meg egy példát, a pengoportal.hu oldalról. Ez szerintem egy kifejezetten jó “ritkaság sor” meghatározás.

Amint az látjátok, a meghatározások felett szerepel, hogy UNC állapotra vonatkozik. Vagyis muszáj valamihez kötni, jelen esetben állapothoz, a “fokozatokat”. Az oldalon továbbiakban felsorolt pengők esetében pedig, általában egyenesarányban ritkulnak a kevesebb darabszámmal vert példányok, vagy az esetleg narratívával rendelkezők. Itt tudjátok ezt a példát megnézni: pengoportal.hu ( az 1 pengő-re visz a link ). A fenti felsorolásból láthatjuk, hogy rengetek “fokozat” létezik. Ez megközelítőleg így van a nemzetközi szakirodalomban is. Ugye érzitek merre felé szeretnék “haladni”? Nem helyes ezekkel a szavakkal dobálózni, mert sok a befolyásoló tényező. Nagy vonalakban azt mondanám, hogy ritkább, és ritka érmével még könnyebben találkozhatunk, de a fölött már nehezebb tényleges testközelbe kerülni velük 🙂 Mire gondolok?

Nem “eléggé ritka” egy érme, vagy bankjegy, ha:

1. Ha a kezedben fogod, már esélyes, hogy nem ritka. Tudom fájdalmas ezt olvasni, de ritka, igazán ritka érméd, bankjegyed nem lesz, csak ha nagyon sok pénzed van, és hajlandó vagy el is költeni erre ( elnézést, nem akarok megsérteni senkit )
2. Keress rá az interneten, nézd meg az aukciókat, csoportokat. Ha sok helyen látsz eladót, akkor nem ritka. Ha sok kép találat van róla, különböző állapotokban, akkor nem ritka.
3. Olvass szakirodalmat, katalógusokat, leírásokat. Ha ezeken a helyeken nem említik az érmével, vagy bankjeggyel kapcsolatban, hogy ritka, akkor nem ritka. Ha egy helyen szerepel a “ritka” ( rare ) szó, akkor nézd meg “ki” írja. Ha egy csoportban írja valaki, vagy oldal, hogy ritka, akkor az nem biztos, hogy úgy van, nem mindegy, hogy ki, vagy melyik oldal írja. Egy “említéstől” még nem igaz, hogy ritka.
4. A lényeg. Ha könnyen és olcsón be tudod szerezni, akkor fogadd el, hogy nem ritka ( vagy ugyebár hamis, de ahogy azt fentebb írtam ezt a részt most kivesszük az egyenletből ). ( Kivétel, ha esetleg komplett gyűjteményben, hagyatékban, lot-ban találsz rá, relatíve véletlenül )

Egy kis történet jutott eszembe. Egy barátommal beszélgettünk az érmékről, és én említettem neki néhány eléggé ritkábbat. ( arra, hogy ezek melyek voltak, pontosan már nem emlékszem ) Erre ő mondja, hogy olyan ( az egyik ) van neki, és nem is tudta, hogy ritka. Mondom neki, hogy nem, nincs olyanod. Erre ő:

 

-Miért? Miért ne lehetne?

 

Hirdetés

-Azért mert ritka! 🙂 – válaszoltam

 

Elkezdte keresni, majd visszajött, hogy tévedett, tényleg nincs olyan neki.

 

-Ez ennyire ritka? – kérdezi

 

-Igen, “eléggé ritka”! – válaszoltam

A fentiek “felsorolás” esetében jó eséllyel gyakori, vagy maximum ritkább érmékről beszélhetünk. Ha magasabb szintet nézünk, akkor az szerintem valahogy így néz ki.

Na de akkor mikor “eléggé ritka” egy érme, vagy bankjegy? 

1. Ha nem tudod beszerezni 🙂 Vagy nem könnyen, és nem olcsón!
2. Ha a szakirodalomban ezt írják róla, és ismert aukciósházak árverésein ezt külön jelölik velük kapcsolatban.
3. Ha nem látod eladóként egy sima Facebook csoportban. Ott nem igazán árulnak “eléggé ritka” érméket, bankjegyeket.

Mikor nagyon ritka, unikum, vagy gyűjtői áras ( Ez a fogalom számomra érdekes, de ide tettem, hisz nálam nagyobb tudással rendelkezők által írt felsorolásban is szerepel. Amúgy azért érdekes, mert szerintem az unikum “fokozat”, már önmagában is eleve gyűjtői áras, vagyis a két kifejezés, nálam egyenértékű ) egy érme, bankjegy vagy premonetáris valuta? 

1. Ha nem lehet beszerezni, mert mondjuk csak pár darab létezik belőlük, és azok is ritkán kerülnek aukcióra, vagy akár múzeumokban vannak kiállítva. Bár ez utóbbi inkább már az unikum kategória.
2. Ha eleve nagyon ritkán látni, kevés keresési találat van róla, ha kevés a fellelhető kép, kevés róla a szakirodalom ( ez nem feltétlenül igaz, hisz van olyan nagyon ritka érme, bankjegy amiről könyvet is írtak már )

Az érték meghatározása már nem ennyire “bonyolult”. Tulajdonképpen ez a legegyszerűbb. Ha egy érméről tudjuk, hogy ténylegesen ritka ( ezt a fentiek alapján hellyel-közzel meg tudjuk állapítani ), akkor érdemes aukción árulni, nem fix áron. A piac meg fogja “mondani” a relatíve tényleges értéket. Ez a kereslet-kínálat törvénye, a piaci egyensúly. Egy megjegyzés. Az, hogy nemesfémből ( arany, ezüst ), vagy másból készült az érme, nem igazán releváns, a nagy egészet nézve. Hogy értsd. Attól, hogy valamit aranyból vertek, nem biztos, hogy ritka, de lehet nagyon ritka egy rézből készült érme is. Illetve bankjegyek esetén, pont, hogy nem feltétlenül a papírból készült jegyzetek a ritkábbak, bár ez logikus 🙂 ( selyem, bőr ).  Ha például jó érzékünk van hozzá, vagy szeretünk kockáztatni, befektetni, akkor érdemes olyan ritkább ( de még nem “ritka” ) érméket vásárolni, amikről úgy sejtjük, hogy alul vannak értékelve. Voltak és vannak olyan numizmatikusok, akik gyűjteményüket úgy építették, és építik fel, hogy jó érzékkel vásároltak és vásárolnak, majd később a kiválasztott tételeik, ritkaság fokozatot léptek vagy lépnek, ezáltal értékesebbek lettek vagy lesznek. Ez történhet azért mert elvesznek, vagy elfogynak a piacról, vagy valamilyen oknál fogva megugrik irántuk a kereslet. Itt engedjétek meg, hogy visszakanyarodjak Magyarországra. Valamiért nálunk jellemző, hogy gyakran több értéket tulajdonítanak egy felkapott, mindenki által “ritkának”, vagy különlegesnek tartott érmének, bankjegynek, mint egy annál jobban érdemesnek. De ezzel nem is vitatkoznék igazán, hisz én írtam fentebb… A piac meg fogja “mondani” a relatíve tényleges értéket. Innen juthatunk arra a következtetésre, hogy sok esetben országonként is más számít értékesnek. Azonban azt tudni kell, hogy attól még, hogy valamit többért adsz el, nem jelenti azt, hogy az ritkább is.

Íme a “saját” ritkaság fokozat táblázatom. 

Összefoglalásképpen. Sok esetben pont azért nem értékes valami a piacon, mert nem tudják róla, hogy az 🙂 De ez sok esetben azért van, mert nem hozzáértő “piacon” próbálják eladni. Igazán ritka, és értékes érme, bankjegy, vagy prevaluta valós értékét, csak pénzzel rendelkező, hozzáértők fogják megfizetni. Ezt fogadd el. Vagyis csak akkor lehet a gyűjteményedben igazi ritkaság, ha tanulsz, és hozzáértő leszel te is ( nem feltétlenül numizmatikus ), és rendelkezel megfelelő tőkével. Következésképen azt, hogy mi ritka, és mi nem, a hozzáértők határozzák meg, de végül a piac dönti el, hogy igazuk volt-e! Nem tudom, hogy hasznos volt-e számodra ez az írás, lehet csak megsértettem valakit, amiért elnézést kérek, nem ez volt a cél. Csak valamennyire muszáj tisztába tenni ezeket, mielőtt túlságosan könnyen és hozzá nem értően használjuk ezeket a kifejezéseket. Ebben a cikkben, még sok érdekeset olvashatsz erről: pcgs.com, What You Should Know Before You Buy Rare Coins for Investment