Az ebben a kategóriában található bejegyzésekben találkozhatunk valamilyen ritkábban használt fogalommal ( vagy több fogalommal ), és nem csak a numizmatika témakörből, amelyet az adott cikk bemutat, definiál, meghatároz. Illetve van, amikor a teljes tartalom az adott fogalom bemutatásáról szól.
Az Egyesült Államok éppen dollármilliárdokat költött arra, hogy elveszítsen egy háborút, amely gazdagítja az oligarcháit, elszegényíti a lakosságát, szétzilálja szövetségeit, és erősíti ellenségeit. Ennek az önpusztító értelmetlenségnek az igazolására a Fehér Ház Jézusra és népirtásra hivatkozik. Erről ír tanulmányában Timothy Snyder ( Timothy D. Snyder…
Az 1816-os osztrák réz krajcár első ránézésre egy jelentéktelen, kis értékű váltópénznek tűnik, mégis egy egész korszak pénzügyi és társadalmi átalakulásának lenyomata. A Napóleoni háborúk után a Habsburg Birodalom súlyos gazdasági válságból próbált kilábalni: az államadósság magas volt, a papírpénz elértéktelenedett, a lakosság pedig bizalmatlan…
A 20. század elején Európa számos országában jelentek meg olyan helyettesítő fizetőeszközök, amelyek nem számítottak hivatalos törvényes fizetőeszköznek, mégis fontos szerepet töltöttek be zárt intézményekben, katonai létesítményekben és táborokban. Ezeket a pénzeket gyakran chit, token, utalvány, vagy szükségpénz néven említik. Dániában 1910 és 1926 között…
A 19–20. század fordulójának Franciaországa nem csupán politikai és társadalmi átalakulások időszaka volt, hanem a pénzverés történetében is egy különösen gazdag és jelképekben bővelkedő korszakot hozott. Ennek az időszaknak egyik legszebb és legikonikusabb numizmatikai emléke a Marianne–Coq ( „Marianne és a kakas” ) aranypénzsorozat, amely…
A pénz története szorosan összefonódik az emberi társadalmak fejlődésével: az őskori cserekereskedelemtől kezdve az értékmérőként szolgáló különleges tárgyakon át az ókori fémérmékig hosszú út vezetett. A középkori Európában – így a Magyar Királyságban is – a pénzverés alapját elsősorban a nemesfémek, főként az ezüst képezték.…
A numizmatika világában gyakran találkozunk olyan feliratokkal, amelyek első pillantásra nehezen értelmezhetők, mégis kulcsot adnak egy adott ország gazdasági és történelmi hátteréhez. Az izlandi érméken szereplő „aurar” kifejezés pontosan ilyen: egy apró szó, amely mögött egy teljes pénzrendszer fejlődése, sőt Izland modern történelme is kirajzolódik.…
A mindennapi szóhasználatban gyakran egymás szinonimájaként használjuk a „bankjegy” és a „papírpénz” kifejezéseket, pedig történeti és gazdasági szempontból jelentős különbség van közöttük. Napjainkban, amikor egyre több ország tér át műanyag alapú fizetőeszközökre, a „papírpénz” szó lassan félrevezetővé válik. Valójában ugyanis nem az anyag határozza meg…
A Błędów‑sivatag ( lengyelül Pustynia Błędowska ) Európa egyik legkülönösebb tájegysége: egy hatalmas, 32 km²‑es homokmező Lengyelország szívében, több száz kilométerre bármilyen tengertől. A látvány első pillantásra megtévesztő — mintha egy észak‑afrikai dűnetenger szakadt volna be a sziléziai tájba. A homok vastagsága átlagosan 40 méter, de…
Kevés olyan tudományos felismerés született a 20. században, amely annyira mélyen beépült volna a hétköznapi gondolkodásba, mint a stressz fogalma. Ma már természetesnek vesszük, hogy stresszről beszélünk vizsgák előtt, munkahelyi határidők szorításában, konfliktusok idején vagy akár örömteli események küszöbén is. Ennek a szemléletnek a megteremtése…
A szocialista Magyarország gazdasági rendszere látszólag az egyenlőségről szólt: a hivatalos propaganda szerint minden dolgozó ember egyformán értékes, és senki sem élhetett kirívóan jobban a többieknél. A valóság azonban jóval összetettebb volt. A fizetések közötti különbségek ugyan nem érhették el a kapitalista országokban megszokott szintet,…
