Egy nagyon ritka érme, aminek nem kellene annak lennie :) ( Hongkong, 1 cent, 1941 )

Egy érme értékét sok minden befolyásolja. Az állapoton felül, a legnagyobb értéknövelő egy nagyon egyszerű paraméter, ez pedig a ritkasága. Konkrétan, hogy hány darab van belőle. Nos ez egyszerű logika mentén változik, minél kevesebb annál értékesebb, és fordítva. Azt, hogy valamely érméből miért van kevés példány több dolog is ” okozhatja “. Eleve keveset vertek belőle, vagy a vert darabok nem is kerültek forgalomba, vagy szándékosan megsemmisítették, érvénytelenítették őket közvetlenül, a forgalomból. Vagy, és most erre mutatók egy példát, a fenti példák mindegyike okozta az adott érme ritkaságát. 

A hongkongi érmék, nem feltétlenül ritkák, sőt a legkisebb címletek akár kifejezetten gyakoriak is. Azonban van egy évjárat / címlet kombináció ami ennek a szöges ellentéte. Ez pedig az 1941-es évjáratú 1 centes. Biztos vagyok benne, hogy még nem, vagy ha igen, akkor komoly aukción találkoztál ezzel az érmével, mivel jelenlegi ismereteink szerint kevesebb mint 100 példány maradhatott fenn. Íme a ritka 1 centes:

Egy Heritage World Coin Auctions, Hong Kong Signature Sale 3055   2017. június 22-23. aukción, 37377. tétel-ként, 6500$ ( jelenlegi árfolyamon, kb.: több mint 2 millió Ft )-ért kelt egy példány. Ugyanezen az árverésen a 37378. ( valamivel rosszabb állapotban ) tételt pedig 5000$-os áron ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 1 millió 600 ezer Ft ) vették meg.

Hongkong akkoriban brit gyarmat volt. Az ott forgalomban lévő érméket, a brit királyi pénzverdében verték, és onnan szállították a gyarmatokra. 1941-ben, bár a II. világháború javában zajlott, a pénzforgalom zavartalan működése érdekében a pénzverés továbbra is folyt, és szükségessé is vált, 5 millió 1 centes címlet legyártása, és annak eljuttatása  Hongkongba. Több verzió létezik, hogy a legyártott mennyiséget hány részre osztották, de a legelfogadottabb szerint, 3-ra ( mások szerint 4, vagy 5 ). A legyártás után, a háború alakulása miatt, egy részt azonnal ” visszaolvasztottak “, és az így nyert bronz, a hadiiparhoz került. A másik rész nem jutott el Hongkongba, mert egy német tengeralattjáró elsüllyesztette a hajót ( tengeri úton akarták eljuttatni ), ami szállította. ( más vélemények szerint, japán tengeralattjáró ). Annyi bizonyos, hogy a szállító hajó, torpedó találat után, elsüllyedt. A 3. rész eljutott a gyarmatokra, azonban 1941. december 8-án a Japán Birodalom megszállta Hongkongot, és 1945-ig uralma alatt tartotta. A 3. rész nem került forgalomba, hanem az első rész sorsára jutott, ez esetben azonban a japánok olvasztották be a megmaradt mennyiséget, és használták fel fegyverek gyártásához. A  4, vagy 5 rész-es elosztás esetén, a fennmaradó 2 rész sorsának ” hivatalos ” sorsa, ismeretlen.

Mint fentebb írtam, annyi bizonyos, hogy 100-nál kevesebb 1941-es évjáratú 1 centesről tudunk. Az események ily módon alakuló ” tökéletes ” kombinációja eredményezte, hogy nagyon ritkává vált, egy 5 milliós darabszámban vert kis címletű, egyébként értéktelen érme. A fennmaradó példányokat, nagy valószínűséggel, néhány megszálló japán katona ” menthette ” meg, mivel kizárólag a japánok férhettek a 3. részhez, miután az éppen, hogy megérkezett Hongkongba. Illetve egyes numizmatikusok szerint,  az első példányok ” hivatalosan ” eleve Japánban bukkantak fel, ebből is következhet a ” japán katona verzió “.

A fenti példa tulajdonképpen egy újabb ” történelmi narratíva “, ami nagyon ritkává, és értékessé tett egy érmét, ami a fenti események nélkül, nem vált volna azzá 🙂