Egy nagyon ritka érme, aminek nem kellene annak lennie :) ( Hongkong, 1 cent, 1941 )

Egy nagyon ritka érme, aminek nem kellene annak lennie :) ( Hongkong, 1 cent, 1941 )

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az ókori görög olimpiák győztesei kétszer lassabban futottak, mint a mai győztesek. Még az ókor legjobb és legkitartóbb sportolói is lassabban futottak, mint a modern atléták. Pheidippidész, aki hírnökként kereste a kenyerét, egyszer 240 km-t futott kevesebb, mint 2 nap alatt, hogy Spártából Athénba futva elmondja az athéniaknak a győzelem hírét. Ezzel ő lett a történelem első maratoni futója. Phidippides hőstettének emlékére 1982-ben megkezdték a Spartathlon megrendezését - ez egy olyan verseny, melynek távja megegyezik az Athén-Spárta távolsággal. A verseny rekordja 20 óra 25 perc, de körülbelül egy nap alatt az egész mezőny be szokta fejezni a versenyt, vagyis elmondhatjuk, hogy a modern hosszútávfutók körülbelül kétszer olyan gyorsak, mint az ókori görög futók.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 2 perc

Egy érme értékét sok minden befolyásolja. Az állapoton felül, a legnagyobb értéknövelő egy nagyon egyszerű paraméter, ez pedig a ritkasága. Konkrétan, hogy hány darab van belőle. Nos ez egyszerű logika mentén változik, minél kevesebb annál értékesebb, és fordítva. Azt, hogy valamely érméből miért van kevés példány több dolog is ” okozhatja “. Eleve keveset vertek belőle, vagy a vert darabok nem is kerültek forgalomba, vagy szándékosan megsemmisítették, érvénytelenítették őket közvetlenül, a forgalomból. Vagy, és most erre mutatók egy példát, a fenti példák mindegyike okozta az adott érme ritkaságát. 

A hongkongi érmék, nem feltétlenül ritkák, sőt a legkisebb címletek akár kifejezetten gyakoriak is. Azonban van egy évjárat / címlet kombináció ami ennek a szöges ellentéte. Ez pedig az 1941-es évjáratú 1 centes. Biztos vagyok benne, hogy még nem, vagy ha igen, akkor komoly aukción találkoztál ezzel az érmével, mivel jelenlegi ismereteink szerint kevesebb mint 100 példány maradhatott fenn. Íme a ritka 1 centes:

Egy Heritage World Coin Auctions, Hong Kong Signature Sale 3055   2017. június 22-23. aukción, 37377. tétel-ként, 6500$ ( jelenlegi árfolyamon, kb.: több mint 2 millió Ft )-ért kelt egy példány. Ugyanezen az árverésen a 37378. ( valamivel rosszabb állapotban ) tételt pedig 5000$-os áron ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 1 millió 600 ezer Ft ) vették meg.

Hongkong akkoriban brit gyarmat volt. Az ott forgalomban lévő érméket, a brit királyi pénzverdében verték, és onnan szállították a gyarmatokra. 1941-ben, bár a II. világháború javában zajlott, a pénzforgalom zavartalan működése érdekében a pénzverés továbbra is folyt, és szükségessé is vált, 5 millió 1 centes címlet legyártása, és annak eljuttatása  Hongkongba. Több verzió létezik, hogy a legyártott mennyiséget hány részre osztották, de a legelfogadottabb szerint, 3-ra ( mások szerint 4, vagy 5 ). A legyártás után, a háború alakulása miatt, egy részt azonnal ” visszaolvasztottak “, és az így nyert bronz, a hadiiparhoz került. A másik rész nem jutott el Hongkongba, mert egy német tengeralattjáró elsüllyesztette a hajót ( tengeri úton akarták eljuttatni ), ami szállította. ( más vélemények szerint, japán tengeralattjáró ). Annyi bizonyos, hogy a szállító hajó, torpedó találat után, elsüllyedt. A 3. rész eljutott a gyarmatokra, azonban 1941. december 8-án a Japán Birodalom megszállta Hongkongot, és 1945-ig uralma alatt tartotta. A 3. rész nem került forgalomba, hanem az első rész sorsára jutott, ez esetben azonban a japánok olvasztották be a megmaradt mennyiséget, és használták fel fegyverek gyártásához. A  4, vagy 5 rész-es elosztás esetén, a fennmaradó 2 rész sorsának ” hivatalos ” sorsa, ismeretlen.

Mint fentebb írtam, annyi bizonyos, hogy 100-nál kevesebb 1941-es évjáratú 1 centesről tudunk. Az események ily módon alakuló ” tökéletes ” kombinációja eredményezte, hogy nagyon ritkává vált, egy 5 milliós darabszámban vert kis címletű, egyébként értéktelen érme. A fennmaradó példányokat, nagy valószínűséggel, néhány megszálló japán katona ” menthette ” meg, mivel kizárólag a japánok férhettek a 3. részhez, miután az éppen, hogy megérkezett Hongkongba. Illetve egyes numizmatikusok szerint,  az első példányok ” hivatalosan ” eleve Japánban bukkantak fel, ebből is következhet a ” japán katona verzió “.

Hirdetés

A fenti példa tulajdonképpen egy újabb ” történelmi narratíva “, ami nagyon ritkává, és értékessé tett egy érmét, ami a fenti események nélkül, nem vált volna azzá 🙂

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Ki van az érmén? ( Commodus )

Commodus.....egy különc figurája a római császárkornak....nézzünk meg róla néhány érdekes dolgot, amit kevesen tudnak....Az Antoninus dinasztia utolsó sarja,vele együtt kihal >>>

A Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye

Világszerte általánosan bevett gyakorlatnak számít, hogy a jelentősebb bankok műgyűjteménnyel rendelkeznek. Ennek a nemzetközi trendnek megfelelően folytat ilyen irányú tevékenységet >>>

Az 1930-as évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 2. rész )

10 részes videó sorozat, amit a Magyar Nemzeti Bank készített. Az 1920-as évektől kezdve, 10 éves bontásokban mutatja be Magyarország >>>

Hirdetés