1947. október 5-én új korszak kezdődött a magyar szerencsejáték történetében: ekkor vásárolhatták meg a drukkerek az első totószelvényeiket. A sportfogadás, akárcsak a futball, Angliából érkezett, ahol már a 20-as évektől fogadhattak az összecsapások kimenetelére. Magyarország Európában hetedikként csatlakozott a totó bevezetéséhez, amelynek egyik célja az volt, hogy anyagi támogatást nyújtson az 1948-as londoni olimpiára készülő magyar csapatnak. A sportfogadások széles angol kínálatából azért a totóra esett a választás, mert könnyen érthető szabályrendszerrel rendelkezett. Az új játékot nagy reklámkampány kísérte, a plakátokon az “A totó a magyar sport új alapja” szlogen mellett az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura díszelgett egyforintos érmén.
Angliában 1921-től lehetett bukmékerirodákban fogadni labdarúgó-mérkőzések kimenetelére. A kontinensen elsőként Svédország engedélyezte az ilyen játék szervezését, amikor 1934-ben koncessziót adott az Aktiebolaget Tipstjänst vállalatnak. A totó 1938-ban Svájcban, 1940-ben Finnországban jelent meg. Olaszország és Spanyolország 1946-ban vezette be, Magyarország 1947-ben csatlakozott, majd 1949-ben Norvégia és Németország követte. A szervezési munkák gyorsan, néhány hét alatt lezajlottak. Az első szelvények 3 forint 30 fillérbe kerültek, és a fogadók október 19-i bajnoki fordulóra tippelhettek. A meccsek listáját már október 7-én közzétették, így a szurkolóknak bőven volt idejük dönteni: 1-es a hazai csapat győzelmére, 2-es a vendég csapat győzelmére, míg az X a döntetlent jelentette. A fővárosi szurkolók mellett Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Szombathely és Szolnok rajongói is bekapcsolódhattak a játékba. Az első fogadásokon 12 főmérkőzés és 4 pótmérkőzés kimenetelére kellett tippelni. A nyereményeket a 12-es, 11-es és 10-es találatokra fizették, és ha nem volt 12 találat, a 9-esek is részesültek pénznyereményben. Az első héten senki sem érte el a 12 találatot, így a legtöbb pontot szerző fogadók 10-es találattal nyertek. A totó hamar népszerű lett, bár a szabályokon folyamatosan finomítottak. 1949-től lehetőség nyílt kollektív szelvénnyel játszani, majd 1950-ben megjelentek az első hivatalos totókirendeltségek, és a szelvényeket négyhasábossá alakították. A legelső telitalálatot egy kispesti munkás érte el, aki 101 ezer forintot ( az akkori átlagkereset százszorosát ) nyert.
Egy magyar totó szelvény 1949-ből ( A kép forrása: Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND )
A 12-es rendszer legnagyobb nyereménye 1956 októberében született, amikor egy targoncavezető 644 ezer forintot zsebelt be. Érdekesség, hogy a nyereményét október 23-án, a forradalom napján kapta kézhez, de a város zűrzavarában nem tudott vele mit kezdeni. A történet tragikus fordulatot vett: amikor aranyat és valutát próbált venni, a segítő rokont lelőtték. A legenda szerint végül a nyertes a pénzből kocsmát nyitott, és a forradalom napjait végigmulatta. Ennek a hihetetlen történetnek a feldolgozásából készült a “Telitalálat” című film 2003-ban. A forradalom után a totó nyolc hétig szünetelt, majd újraindult. Az 1964. március 15-én bevezetett 13+1 játékforma ma is érvényben van.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az 1640-es években Mihály orosz cár „halálos bűnnek” nyilvánította a dohányzást, és súlyos büntetéseket alkalmazott érte, például ostorral verette az elkövetőket, vagy levágatta az ajkakat, illetve az orrot. |
Totót reklámozó plakát, az 1960-as évekből
Az újítások folytatódtak: 1993-ban megjelent a góltotó, ahol a gólok számára is lehetett fogadni, 1996-ban pedig áttértek a kézi szelvényekről a teljesen gépesített fogadásokra. A modernizáció részeként 2011-ben indult el a hétközi totó, amely a hétköznap zajló mérkőzésekre kínált fogadási lehetőséget. A kombinációs fogadások bevezetése tovább növelte a játék izgalmát: a játékosok több kimenetelt is megjelölhetnek az első 13 mérkőzés esetében. A minimális tét normál fogadásnál 140 Ft, kombinációs fogadásnál 210 Ft, a 13+1 találat esélye pedig 1:4 782 969. A totó története Magyarországon nemcsak a szerencsejáték hagyományának meghonosításáról szól, hanem egyben tükrözi a társadalmi változásokat és a sportkultúra alakulását is. Az 1947-es indulástól kezdve egészen a modern időkre kiterjedő fejlesztések révén a totó máig megőrizte népszerűségét. A játék nem csupán szórakozást, hanem közösségi élményt és néha életre szóló nyereményeket is hozott a fogadók számára.
Hirdetés
