A bankoknak és az államnak biztosan jó, de vajon az egyénnek is az lesz, ha bevezetik a digitális jegybankpénzt?

A digitális pénzügyi forradalom új mérföldkőhöz érkezett, amelynek középpontjában a jegybankok saját digitális valutájának, a digitális jegybankpénznek ( CBDC ) a bevezetése áll. Ez a fejlesztés alapvetően formálhatja át a globális pénzügyi rendszert, és jelentős hatással lehet a gazdasági és társadalmi folyamatokra. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) is intenzíven vizsgálja a lehetőségeket, hiszen a pénzügyi rendszerek digitalizációja nemcsak technológiai újítást jelent, hanem új megoldásokat is kínál a hagyományos pénzügyi problémákra. Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója az Indexnek adott interjújában részletesen beszélt a digitális jegybankpénz koncepciójáról, a magyar tervekről és a nemzetközi példákról.

A digitális jegybankpénz gondolata nem a semmiből született. A kriptovaluták megjelenése, különösen a bitcoin sikere, valamint a Facebook Libra-projektje jelentős lökést adott a jegybankoknak, hogy komolyabban foglalkozzanak a témával. A Libra, amely egy globális virtuális pénz bevezetését célozta meg, alapjaiban rengethette volna meg a jelenlegi pénzügyi rendszert, hiszen a Meta több milliárd felhasználója között zajló pénzforgalom a hagyományos monetáris rendszer megkerülésével valósult volna meg. Ez nemcsak a jegybankok felügyeleti szerepét veszélyeztette volna, hanem a monetáris politika hatékonyságát is jelentősen csökkenthette volna. Bár a Libra végül nem valósult meg, hatása érezhető volt: a jegybankok világszerte felismerték, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében lépéseket kell tenniük. Ennek eredményeként ma már a világ jegybankjainak 90 százaléka foglalkozik a digitális jegybankpénz fejlesztésével, és sokan eljutottak a tervezés, tesztelés vagy akár a megvalósítás szakaszába. A digitális jegybankpénz bevezetésének szükségessége azonban országonként eltérő problémákra adott válaszként merült fel. Svédország példája jól mutatja, hogyan jelenthet megoldást a CBDC a készpénzhasználat drasztikus csökkenésére. Svédországban a készpénzhasználat olyan alacsony szintre csökkent, hogy az már kockázatot jelenthet a pénzügyi rendszer stabilitására. Egy technológiai probléma vagy válság esetén, amikor az emberek nem férnek hozzá a digitális pénzhez, a készpénz hiánya bizalmi válságot okozhat. A CBDC ilyen helyzetekben a rendszer stabilitásának megőrzésére szolgálhat. Kínában ezzel szemben más kihívások indokolták a jegybanki digitális valuta fejlesztését. Az olyan nagy technológiai cégek, mint az Alipay és a WeChat, gyakorlatilag átvették az uralmat a lakossági pénzforgalom felett, ami jelentős kockázatot jelentett a szabályozott pénzügyi rendszer számára. A kínai jegybank célja ezért a pénzforgalom feletti ellenőrzés visszaszerzése és a lakosság pénzügyi biztonságának garantálása volt.

Egyes fejlődő országokban, például Nigériában, Jamaikában vagy Zimbabwében a digitális jegybankpénz bevezetésének legfontosabb célja a pénzügyi hozzáférés bővítése. Ezekben az országokban a lakosság jelentős része nem fér hozzá a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokhoz, így a CBDC lehetővé teszi számukra, hogy belépjenek a formális pénzügyi rendszerbe. A digitális jegybankpénz emellett a monetáris politika hatékonyságát is növelheti. Egy kamatozó digitális eszköz például lehetővé tenné a jegybank számára, hogy közvetlenül befolyásolja a lakosság megtakarítási és hitelfelvételi döntéseit, ezáltal hatékonyabbá téve az árszínvonal növekedésének szabályozását. Az Európai Unióban az elmúlt években szintén felgyorsultak a digitális euróval kapcsolatos fejlesztések. Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság három fő kérdésre keresi a választ: hogyan lehet biztosítani a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést azok számára, akik jelenleg ki vannak zárva belőle; hogyan lehet csökkenteni a töredezett fizetési rendszerek okozta költségeket és hatékonysági problémákat; valamint hogyan biztosítható a gazdaság stabil támogatása egy közös digitális valuta segítségével. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank egyelőre az előkészítés és a nemzetközi tapasztalatok elemzésének szakaszában van, de Bartha Lajos hangsúlyozta, hogy az MNB számára kiemelten fontos a technológiai innovációk nyomon követése és a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése. Összességében a digitális jegybankpénz nemcsak egy új technológiai eszköz, hanem a pénzügyi rendszer mélyreható átalakulásának eszköze is lehet. Bár a bevezetés jelentős előnyökkel járhat, például a pénzügyi stabilitás erősítésével és a monetáris politika hatékonyságának növelésével, komoly kihívások is társulnak hozzá, többek között a biztonsági kockázatok kezelése és a magánélet védelmének biztosítása. A jegybankok világszerte intenzíven dolgoznak a megoldások kidolgozásán, miközben minden ország sajátos körülményeihez igazítják a digitális jegybankpénz koncepcióját.

Kapcsolódó tartalom

Van egy ország Európában, ahol már bankot sem “akarnak” rabolni, annyira nem kell a készpénz!