Régen megettük, ma már védett! A réticsík lett az év hala Magyarországon, 2023-ban!
Budapest, 2023. december 31., vasárnap ( MTI ) – A védett réticsík lett az év hala, a 15. éve megtartott szavazáson ez kapta a voksok csaknem felét – közölte a Magyar Haltani Társaság vasárnap az MTI-vel.
A réticsík ( A kép forrása: Tiit Hunt, commons.wikimedia.org )
A réticsíkot ( Misgurnus fossillis ) választotta a szavazók 49 százaléka. A kiírásban szereplő másik két jelölt közül a déli 12 óráig beérkezett 3875 voks harminc százalékával a garda ( Pelecus cultratus ) lett a második, a laposkeszeg ( Ballerus ballerus ) pedig a harmadik. A leírás szerint az erősen megnyúlt, vaskos testű réticsíknak okkersárga az alapszíne, a háta sötétbarna, a fejét barnásfekete foltok, az oldalát ugyanilyen színű hosszanti sávok és pettyek díszítik. Alsó állású szája körül öt pár bajuszszál található. Kicsi, lekerekített úszóival gyors, kígyózó mozgásra képes. Jellemzője, hogy oxigénszegény viszonyok közt is megél, mert vérerekben gazdag utóbele képes oxigént felvenni a lenyelt levegőből. A saját maga által kimélyített gödrökben még akkor is életben maradhat, amikor a mocsár vize eltűnik és az iszap felszíne cserepesre szárad.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Még ilyen kiszáradt területen is képes életben maradni, a felszín alatt ( A kép forrása: Josef Hlasek, hlasek.chom )
“Csíkra éhes elődeink” ilyenkor ásóval, kapával forgatták ki a földből; népélelmezési cikknek számított a réticsík – idézték fel a közleményben. Hozzáfűzték: ez a hal a növényekben gazdag, iszapos medrű vizekben ma is sokfelé megtalálható, de állományai kicsik, veszélyeztetettek, ezért védettek. A faj természetvédelmi értéke példányonként tízezer forint.
Egy réticsík, az iszapban ( A kép forrása: Josef Hlasek, hlasek.chom )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?