Chevalier d’Éon élete számos rejtéllyel és fordulattal teli történet. D’Éon hosszú éveken át szolgálta XV. Lajos francia királyt, mint az uralkodó legzseniálisabb kémje. Életének egyik, ha nem a legnagyobb érdekessége az, hogy bár férfiként született, élete során gyakran nőként jelent meg, és az utolsó 30 évét kizárólag női ruhákban élte.
D’Éon meglehetősen kalandos életutat futott be. Egy szegény nemesi családból származott, és korai éveiről nem sok információ maradt fenn. 1728. október 5-én született egy kisebb arisztokrata családban Burgundiában, és a későbbi állítások ellenére semmi szokatlanra utaló jel nem volt a születésével kapcsolatban. Születésekor fiúnak nyilvánították. Kiválóan teljesített az iskolában, majd politikai írásaival figyelmet keltett. Az élete nagy fordulata 1756-ban következett be, amikor beszervezték a XV. Lajos által létrehozott titkosügynök-hálózatba, a “Király titka” néven ismert hálózatba. D’Éon számos fontos feladatot kapott, például Oroszországba utazott, hogy üzeneteket vigyen XV. Lajostól Erzsébet cárnőhöz. Állítólag nőként utazott, hogy átjusson az angol határon, ami Londonban sok találgatásra adott okot a nemével kapcsolatban.
Le Chevalier D’Éon. ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori görög olimpiák győztesei kétszer lassabban futottak, mint a mai győztesek. Még az ókor legjobb és legkitartóbb sportolói is lassabban futottak, mint a modern atléták. Pheidippidész, aki hírnökként kereste a kenyerét, egyszer 240 km-t futott kevesebb, mint 2 nap alatt, hogy Spártából Athénba futva elmondja az athéniaknak a győzelem hírét. Ezzel ő lett a történelem első maratoni futója. Phidippides hőstettének emlékére 1982-ben megkezdték a Spartathlon megrendezését - ez egy olyan verseny, melynek távja megegyezik az Athén-Spárta távolsággal. A verseny rekordja 20 óra 25 perc, de körülbelül egy nap alatt az egész mezőny be szokta fejezni a versenyt, vagyis elmondhatjuk, hogy a modern hosszútávfutók körülbelül kétszer olyan gyorsak, mint az ókori görög futók. |
Az életének különlegessége, hogy bár a király hivatalosan nőként ismerte el, csak halálakor derült ki, hogy valójában férfi volt. Londonban is érdekes életet élt, ahol számos találgatás keringett arról, hogy valójában nő-e vagy férfi. A londoni tőzsdén még fogadni is lehetett d’Éon valódi neméről, azonban a vizsgálatokat amire felkérték ( vetkőzzön le, és mutassa meg magát mezítelenül ), d’Éon elutasította, mondván az becsületsértő lenne, bármi is lenne az “eredmény”. D’Éon élvezte ezt a felhajtást, és nem is cáfolta és erősítette meg a feltételezéseket amik róla születtek, és maga is játszott rá. Sokan úgy vélték, már-már saját magát is átveri néha ( annyira beleéli magát a színlelésbe ), és valóban nem tudja megállapítani a saját nemét sem. Miután a francia forradalom véget vetett a XV. Lajos által odaítélt nyugdíjnak, d’Éonnak el kellett adnia személyes javait, köztük könyveket, ékszereket és tányérokat. Családi ingatlanait Tonnerre-ben a forradalmi kormány elkobozta. 1792-ben d’Éon levelet küldött a francia nemzetgyűlésnek, felajánlva, hogy vezeti a Habsburgok elleni női katonákból álló hadosztályt, azonban az ajánlatot visszautasították. Ezután d’Éon vívótornákon vett részt, mígnem 1796-ban súlyosan megsebesült Southamptonban.
Mademoiselle la Chevaliere d’Eon metsze 1787-ből ( már “nőként” ). ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )
D’Éon utolsó éveit egy özvegynél, Mrs. Cole-nál töltötte. 1804-ben adósságai miatt öt hónapra börtönbe került, és ekkor aláírta a szerződést Thomas William Plummer életrajzának megírására, amely azonban soha nem jelent meg. Egy baleset következtében lebénult, és az utolsó négy évét ágyban töltötte. 1810 május 21-én, 81 évesen, szegénységben halt meg Londonban. A d’Éon holttestét megvizsgáló sebész a lelkészi bizonyítványában igazolta, hogy “férfi szervei minden tekintetben tökéletesen kidolgozottak”, ugyanakkor “nőies tulajdonságokkal” rendelkezett, mint például “a végtagok szokatlan kereksége” és a “feltűnően telt mell”. Holttestét a St. Pancras Old Church templomkertjében temették el, megmaradt vagyonát pedig a Christie’s árverésen értékesítették 1813-ban. D’Éon sírja az ottani Burdett-Coutts-emlékműben az egyik fontos elveszett sírként szerepel.
Amennyiben részletesebben szeretnél olvasni D’Éon életéről, ezt a cikket ajánljuk: The Incredible Chevalier d’Eon, Who Left France as a Male Spy and Returned as a Christian Woman
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?