Vajon felismered, hogy a kőfalon látható lovas, melyik ország érméjén, érméin látható?

Mielőtt tovább olvasnál, tippelj egyet. 🙂 Azért “merek” ilyet kérni, mivel a fényképen látható, kőfalba vésett lovas ( kutya, “oroszlán”, sas ) ( ennyit elárulok, de szerintem azért kivehető ) elég jellegzetes, és bőven elképzelhető, hogy már láttad, mégpedig egy érmén, vagy érméken. Szóval tippelj, hogy melyek ezek az érmék, vagy legalább az ország, majd lentebb elolvashatod, hogy mi a helyes választ 🙂

Íme a kőfalba vésett lovas, a ló lábánál szaladó kutya, megölt “oroszlán”, felül sas:

Itt kihagyok egy kis részt, nehogy meglesd véletlenül a megoldást 🙂

>

>

>

>

>

>

>

>

>

>

>

>

>

>

>

Nos tehát a képen látható lovas ( a ló lábánál egy szaladó kutya, vélhetően követi a gazdáját, megölt “oroszlán”, felül sas ), az úgynevezett “madarai lovas”, ( bolgárul  Мадарски конник ,  Madarski konnik ). Vagyis elárultam 🙂 Bolgár érméken szerepel. Történet annyiban különös, ezért is választottam, mivel jó ideig kérdésen volt, hogy konkrétan ki is van a kőfalon, így az érméken is. A kőfal korát viszonylag jól be lehet határozni, azonban nagyon sok, összetett leletet, írást, épületet, tárgyat találtak a helyszínen, ami egyébként a Madara-fennsíkon, Shumentől keletre, Bulgária északkeleti részén, Madara falu közelében található. Ez megnehezíti a konkrét meghatározást, ami tulajdonképpen a mai napig sem egyértelmű. A különböző verziók szerint, egy “sima”,  eurázsiai sztyeppéből származó félnomád lovas harcos, vagy török, iráni-alani mitológiai alak, vagy a bolgár Tangra istenséget ábrázolja. Konkrétan pedig az egyik verzió szerint  a dombormű Tervel kánt ( i.sz. 701–718 ),  a másik szerint pedig– egykor valószínűnek tartott, de mára általában elutasított – Khan Krumot ( i.sz. 802–814 ) jeleníti meg. De egyes vélemények szerint lehet még trák lovas, vagy a paleo-balkáni mitológiában felbukkanó  lovas formájú istenség. Ahogy fentebb írtam, számtalan lelet került elő, illetve felirat. Ezekből is lehet következtetni sok mindenre, de a megoldáshoz nem feltétlenül visz közelebb.

A lovas képe körül három, részben fennmaradt középkori görög nyelvű, sziklába vájt szöveg található. Fontos információkat tartalmaznak Bulgária korabeli történelméről. A legrégebbi felirat Tervel ( Kr. u. 701–718 ) munkája , így feltételezhető, hogy a dombormű az ő uralkodása alatt, vagy közvetlenül azután keletkezett, hogy a bolgárok betelepítették a vidéket i.sz. 680–681-ben.  A többi felirat Krum kánokra ( i.sz. 802–814 ) és Omurtagra ( i.sz. 814–831 ) utal, valószínűleg ők rendelték meg a faragványokat. 

I. felirat : 

Justinianus császár szerződést kötött […] a bolgárok […] és Tervelbe jöttek . Thesszaloniki nagybátyáim nem bíztak a császárban a levágott orral, és visszamentek a Kisiniie-be […] az egyik […] Tervel uralkodó szerződést kötött, és ötezer [..] ajándékot adott a császárnak . .] az én segítségemmel a császár szép győzelmet aratott.

II. felirat : 

[…] Arany. Tizennyolc […] aranyat adott az uralkodónak […] katonának […] egy uralkodót […] a görögöknek (bizánciak) […] amit neked adtam, azt minden évben, és a császár küldött az uralkodóhoz […] és megkérte az uralkodót Krumesis […] az uralkodó […] felosztotta az aranyat […] kezdett […] adta [tól. ..] Krumesis uralkodó adta […] azt a tengert […] te csináltad […] az uralkodót […] háborút felbontották a szerződéseket […] háború […] akkor […] név […]

III. felirat :

[…] nevelték fel […] szakadt és Omurtag , az isten által felállított uralkodó […] segítséget küldött nekem […]

IV. felirat :

Sybigi Omurtag kán, isten uralkodója […] volt […] és áldozatot hozott Tangra istennek […] itchurgu boila […] arany […]

1930-ban 5, és 10 leva címletű érméket bocsátottak forgalomba, a bolgárok. Ezekre az érmékre került rá a lovas, amit akkor úgy tartottak, hogy Khan Krum ( a “félelmetes” ), a fentebb már említett lehetőségek egyike. Később ezt elvetették, de mivel sokáig őt tartották a lovasnak, pár mondatot írnék konkrétan róla, de tényleg csak röviden. Krum a 802-től 814-ig uralkodó bolgárok kánja volt. Tehetséges, lendületes uralma törvényességet és rendet teremtett Bulgáriában, és fejlesztette az államszervezet alapjait. Krum pannóniai bolgár vezér volt. Előélete és családi környezete, pontos származása ismeretlen. A feltételezések szerint Krum a régi bolgár királyi ház, Kubrat leszármazottja lehetett. Rövid ideig fenyegette a Bizánci Birodalom biztonságát. Uralkodása alatt a bolgár terület megkétszereződött, a Közép-Dunától a Dnyeperig, Odrintól a Tátráig terjedt. 814. április 13-án halt meg, utódja fia, Omurtag lett.

10 leva, Bulgária, 1943

Egyébként azért lehet tudni, hogy biztosan nem Krum látható a képen, mert végül  egy vezető bolgár régész, Vesilin Besheliev, meghatározta a dombormű korát, ami i.sz. 705-re tehető, vagyis majdnem 100 évvel Khan Krum uralkodása előtt.  A fenti érme előlapján, vagy hátlapján 🙂 ( merthogy néhol másképp jelzik ) még látható egy kutya, és egy lándzsával megölt oroszlán ( vadászjelenet ) illetve cirill betűkkel, a КРУМЪ felirat, vagyis ugyebár a Krum, illetve egy évszám, 814. Egyértelmű tehát, hogy az érme feliratai kire utalnak, vagyis konkrétan meg is van nevezve. Azonban a lovas alakja a “madarai lovas”-ról lett mintázva, de ő nem Khan Krum, vagyis a név, és dátum nem kerülhetett volna rá az érmére. Nem olyan nagy hiba, pláne úgy, hogy sokáig kérdéses volt a lovas személye, és hát elfogadom, hogy a bolgárok, egy híres, és megbecsült uralkodójuknak “akarták hinni” 🙂  Az érme hátlapján, előlapján 🙂 ,  pedig a címlet, a gyártási év, a Bulgária felirat ( szintén cirill betűkkel ) és egy  koszorú látható.

Az érmét, érméket ( 5, és 10 leva ) később 1941-ben, és 1943-ban ( ebben az évben csak 10 leva ) is verték, de a címletek pontos paramétereit nem írnám le. Amiben többször változott, az az anyaga, mert készült réz-nikkel bevonatos acélból, réz-nikkelből, illetve vasból is.

Későbbi bolgár érméken is szerepel ez a lovas motívum, sztotinki címleteken, még 2002-es érmén is. Ezek sokkal “összecsapottabb” ábrázolások, egyértelmű, hogy a fenti kidolgozottabb. Íme egy példa mire gondolok:

1 sztotinki, Bulgária, 2000