A csernobili lezárt zónában élő mikroszkopikus férgek, úgy tűnik, képesek elkerülni a sugárzás okozta károsodásokat, amit a kutatók meglepőnek találnak egy ilyen erősen radioaktív környezetben. A begyűjtött fonálférgek genomja nem mutatott károsodást, ami rendkívüli, figyelembe véve a sugárzás szintjét, amely a mutációk, rákos megbetegedések és halálozás fokozott kockázatát hordozza más élőlények számára. Ezt a jelenséget egy New York-i kutatócsoport, Sophia Tintori vezetésével vizsgálta, és úgy vélik, hogy az ilyen DNS-javító mechanizmusok megértése hasznos lehet az emberi orvostudomány számára is. Az erről készült tanulmány még márciusban, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.
Tintori a csornobili tiltott zónában, egyéni védőfelszerelést visel a radioaktív por és törmelék elleni védelem érdekében. ( A kép forrása: Matthew Rockman )
Az 1986-os csernobili atomerőmű katasztrófája óta a környező terület erősen sugárszennyezett, és lakhatatlanná vált. Azonban a természet nem vonult vissza: a kizárási zóna egy furcsa, 2600 négyzetkilométeres rezervátummá vált, ahol az állatok szabadon mozognak. Bár a helyi állatok genetikai különbségeket mutatnak más területeken élő társaikhoz képest, a csernobili ökoszisztéma sugárzásának hatásairól még sokat nem tudunk. A fonálférgek kiváló modellszervezetek a biológiai tanulmányokhoz, mivel egyszerű genommal rendelkeznek, és rövid élettartamuk miatt több generációt lehet megfigyelni egy rövid időszak alatt. Ezért Tintori és csapata a Csernobil környéki talajból gyűjtött fonálférgeket, és genomszekvenálással vizsgálta őket, majd összehasonlította azokat a világ más tájairól származó férgek genomjaival. Meglepő módon, a CEZ férgek nem mutatták a sugárzás által várt genetikai károsodás jeleit.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori rómaiak gyakran használtak állott vizeletet szájvízként. A vizelet fő összetevője az ammónia, amely erős tisztítószerként működik. A vizelet annyira keresett lett, hogy a vele kereskedő rómaiaknak adót kellett fizetniük! |
A csernobili lezárt övezetben gyűjtött fonálférgek. ( A kép forrása: Sophia Tintori)
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy bár a férgek különböző szintű DNS-károsodási toleranciával rendelkeznek, ez nem függött össze a sugárzás szintjével. Ezzel a felfedezéssel a kutatók remélik, hogy jobban megérthetik, miért érzékenyebbek egyes emberek a rákot okozó anyagokra, mint mások. A fonálférgek ezen tanulmányozása révén világosabb képet kaphatunk arról, hogyan reagálnak az emberek különböző DNS-károsító tényezőkre a környezetükben, és hogyan lehetne ezt a tudást a gyógyászatban alkalmazni.
Kapcsolódó tartalom
A csernobili mutáns farkasok képesek legyőzni a rákbetegséget!
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?