Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Mi is az az elektrum, és miért készítettek belőle érméket az ókori népek? ( És miért hagyták abba? )
Posted in

Mi is az az elektrum, és miért készítettek belőle érméket az ókori népek? ( És miért hagyták abba? )

Az elektrum a természetben is előforduló arany–ezüst ötvözet. Azok, akik a ’80-as évek elején a Dungeons and Dragons szerepjátékon nőttek fel, valószínűleg már találkoztak a nevével – az elektrumérme ugyanis a játékos kézikönyvben is szerepelt, értéke a fele volt egy aranyérmének. A szó hangzása alapján…

Tovább folyik a vita, hogy a “hacksilver”-t tekinthetjük-e “pénzérmének”!? Mert ha igen, használata megelőzi a lídiai pénzverést!
Posted in

Tovább folyik a vita, hogy a “hacksilver”-t tekinthetjük-e “pénzérmének”!? Mert ha igen, használata megelőzi a lídiai pénzverést!

Az ezüst, mint értékmérő és csereeszköz, jelentős szerepet játszott már az ókori társadalmakban is. Az i.e. 3. évezred közepétől kezdődően a Közel-Keleten – a mai Izrael, Irak, Irán, Jordánia és Szíria területén – az ezüst fő fizetési és hiteleszközként, valamint közvetett csereformaként szolgált. A mezopotámiai…

Az első görögök, akiknek saját érméik voltak
Posted in

Az első görögök, akiknek saját érméik voltak

Éjina ( görögül Αίγινα, ógörög ejtéssel Aigina, latinul Aegina ), egy sziget Athéntől 51 km-re, Görögország területén. Az első történelmi nyomok a minoszi, és mükénéi kultúrához kötik a szigetet, ami fénykorában jelentős szerepet töltött be a Földközi-tengeri kereskedelemben. A szigeten agyag- és cserépáru ipar jött létre, amiben kiváló minőséget képviseltek, és egyéb…