Hirdetés


A koszovói szerbek nem akarnak eurót használni, jó nekik a szerb dinár!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 2 perc

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:  Belgrád/Pristina, 2024. február 1., csütörtök ( MTI ) – Határozatlan, de rövidre tervezett időre elhalasztja a dinár kivezetését Észak-Koszovóban a pristinai kormány – jelentette internetes oldalán a Koha Ditore című koszovói napilap csütörtökön.

A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó egész területén, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható. A lépés felháborodást keltett a helyi szerbek körében, és Belgrád is reagált, mivel a hozzáférhető adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban. Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, az a pénzváltás során veszteséget jelentene nekik.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán leszögezte, hogy Koszovóban az euró a hivatalos fizetőeszköz, nem akarják bevezetni az albán leket, vagy az évek óta emlegetett koszovói pénznemet, a dardant. Mint mondta, kizárólag az Európai Unió által is használt pénznem használatára kérik a Koszovóban élőket. Az észak-koszovói, többségében szerbek lakta településeken viszont mindig is a szerb dinár volt a fő fizetőeszköz. Akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998-1999-es koszovói háború, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, míg az ország többi részén előbb a német márka, majd az euró vált a hivatalos pénznemmé.

A miniszterelnök egy nappal korábbi határozott kijelentése ellenére, Pristina csütörtökön közölte, hogy az észak-koszovói szerbek még rövid ideig használhatják a dinárt, addig, ameddig nem sikerül mindenkinek euró alapú számlát nyitnia. A koszovói kormány döntése mögött az a kérés állhat, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország fogalmazott meg a múlt vasárnap. Az említett országok diplomatái a központi bank lépésének elhalasztását kérték annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a további feszültségek.

Szerbia úgy véli, hogy a dinár betiltása újabb lépés afelé, hogy ellehetetlenítsék a koszovói szerbeket, és elűzzék őket szülőföldjükről. A pristinai vezetés viszont azzal indokolta a döntést, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. Pristina szerint azokat a támadókat is ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték, akik tavaly szeptemberben támadtak rendőrökre Banjska közelében. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések