A Hawaii-szigetek bár nem jelentős méretű, és lakosságú, mégis számtalan érdekes, történettel teli történelemmel büszkélkedhet. James Cook brit felfedező 1778-ban “fedezte” fel a szigeteket, innentől ismerjük részletesebben Hawaii történelmét. Az első lakosok azonban már valamikor 1000 és 1200 között érkezhettek a szigetcsoportra a Marquises-szigetekről, és bár írni nem tudtak, igen fejlett navigációs képességekkel rendelkeztek, amivel hatalmas távolságokat voltak képesek megtenni az Óceánon. 

Hawaii rövid története

Az európaik, és őslakosok között nem volt teljesen békés a kapcsolat. James Cook kapitányt például fogadták istenként is, majd pár héttel később (  egy ellopott dereglye miatti félreértés ) mégis megölték, és feldarabolták 1779 február 14.-én. A hajósok számtalan betegséget vittek be  szigetre, az influenza, a himlő és a kanyaró pusztításának következményeként az őslakos népesség 1820-ra 71%-kal csökkent. 1830-ban pedig kínai munkások hurcolták be a leprát, amely szintén hatalmas pusztítást okozott a szigeteken. 

Az 1795-ös nu’uanui csata fordulópont volt az erős riválisok kiiktatásában és O’ahu bőséges mezőgazdasági területeinek uralma alá vonásában. Kamehameha 12 000 fős hadsereggel és 1200 harci kenuból álló flottával üldözte a rivális erőket, Kalanikūpule vezetésével a Nu‘uanu-völgy hátsó részébe, ahol 800 védekező harcos ugrott le a puszta szikláiról a halálba. ( Herbert K. Kane festménye )

Mindeközben a szigeten egyfajta polgárháború is zajlott, a végső hatalom megszerzéséért. Ezt egy kiemelkedően tehetséges politikus és hadvezér, I. ( Nagy ) Kamehameha ( 1782-1819 )  király nyerte meg végül, aki felismerte az európaiak által behozott fegyverek jelentőségét, és azokat felhasználva legyőzte a riválisait. 1795-ben kiterjesztette hatalmát az egész szigetcsoportra, létrehozva a Hawaii Királyságot. Az általa alapított Kamehameha-ház egészen 1872-ig uralta az országot. Nos ez az az időszak, amit önálló hawaii időszaknak nevezhetünk. II. Kamehameha ( 1819-1824 ) uralkodása terjedt el az írásbeliség, iskolák épültek, az európai misszionáriusok sikeresen térítették az embereket a keresztény hittre.  III. Kamehameha ( 1825-1854 ) pedig  1840-ben kiadta az ország alkotmányát, és sikerült elismertetnie a királyság függetlenségét az akkori legjelentősebb nagyhatalmakkal Nagy Britanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal.

A függetlenség elismerés ellenére, mind a britek, franciák, és amerikaiak is egyre nagyobb befolyást akartak szerezni az ország belügyeibe. Ebben végül az amerikai voltak a legsikeresebbek, ennek eredményeként 1875-ben megkötötték Hawaiial a Kölcsönösségi Szerződést, amely gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi megállapodás volt a két ország között. Hawaii vámmentesen exportálhatott cukrot ( ebben erős volt a sziget gazdasága ) Amerikába, az Egyesült Államok pedig pedig különleges gazdasági kiváltságokat szerzett a területen és katonai bázist létesíthetett Pearl Harborban. Számtalan ültetvény alakult ki, az addigi feudális rendszer helyét átvette a nagybirtokos gazdálkodás.  V. Kamehameha király 1872-ben örökös nélkül halt, emiatt “természetesen” trónviszály alakult ki, amelyben brit, és amerikai csapatok is tevékenyen részt vettek.  David Kalākaua ( I. Kalākaua király ) lett a befutó, ő lett hawaii utolsó királya. Megpróbálta csökkenteni a fehér telepes elit befolyását, és visszavezetni a helyieket az ősi hagyományokhoz. Azonban a telepesek ezt végül megakadályozták, és az 1887-es úgynevezett Bajonett Alkotmányban korlátozták a király hatalmát és szavazati jogot adtak a leggazdagabb, elsősorban fehérekből álló rétegnek. Az utolsó hawaii király, 1891 január 20-án hunyt el. Őt még követte a trónon egy hölgy, Liliuokalani királynő, aki még elődjénél is határozottabban próbált fellépni a fehérek ellen, nem volt hajlandó megújítani a Kölcsönösségi Szerződést és érvénytelíteni szerette volna a Bajonett Alkotmányt is. 

A királynőt végül a feldühödött telepesek a USS Boston hadihajó tengerészgyalogosainak segítségével megpuccsolták. Ekkor még az Egyesült Államok nem annektálta a területet, egy rövid ideig létrejött a  Hawaii Köztársaság amit teljes egészében a fehér telepesek irányítanak, a helyieket kizárva a törvénykezésből. A szigetcsoportot végül 1898-ban annektálta az Egyesült Államok és 1900-ban tengerentúli terület státuszt kapott Hawaii Terület néven William McKinley elnöksége alatt. Innentől idővel USA csendes-óceáni flottájának legfontosabb bázisává vált, és továbbra is a cukornád ültetvényekre támaszkodott a gazdasága.

Életkép Pearl Harbor-ból, a japán támadás előtt. ( Fénykép színezése: Sanna Dullaway, TIME / eredeti kép: Carl Mydans The LIFE Picture Collection/Shutterstock )

1941. december 7-én a Japán Birodalom meglepetésszerű támadást hajtott végre a pearl harbor-i haditengerészeti bázis ellen, amelynek során 20 hadihajót pusztítottak el vagy rongáltak meg és több mint 300 repülőgépet semmisítettek meg. A japánok az akció során több mint 2400 amerikait öltek meg, köztük civileket is. E miatt a támadás miatt lépett be a II. világháborúba az Egyesült Államok.  Hawaii végül 1959-ben ( augusztus 21. ) az Egyesült Államok 50. állama lett.

Hawaii pénztörténete ( a hivatalos pénzverés ) 

Ahogy fentebb írtam, a “felfedezésük” előtt is már több 100 éve éltek a szigeten. Ennek ellenére nem alakult ki számottevő pénzrendszer, konkrétan nem rendelkeztek pénzzel. Kizárólag premonetáris valutákat használtak a kereskedelem során, Cowry kagylót,  bizonyos típusú tollakat, és még a szantálfát. A britek megérkezése után azonban a britek és más országok tengerészei behozták saját fizetőeszközüket, beleértve a brit éréméket, a holland guldeneket, a spanyol escudókat, és ezeket bevezették a kereskedelemben a Hawaii-szigeteken.

Az első önálló hawaii érme kibocsátásra, 1847-ben került sor, III. Kamehameha uralkodása alatt. Körülbelül 100 ezer darab 1 centes réz érmét ( Keneta ) bocsátottak ki, akkorákat mint amekkorák akkor az USA-ban is forgalomban voltak. A Hawaii Királyság nem rendelkezett saját pénzverdével, és a pénzveréshez szükségek fémekkel sem, ezért kénytelenek voltak az USA-ban, magánkézben ( nem ismert, hogy pontosan hol ) veretni őket. A tervező és metsző Edward Hulseman volt. Az érme előlapján Kamehameha III képe látható „Ka Moi” vagy „a király” szavakkal, a hátoldalon pedig babérkoszorú található „Aupuni Hawaii” vagy „Hawaii királysága” felirattal a szélén, és a „Hapa Haneri” vagy „egy penny” szavak középen. Ezek az érmék nem lettek túl népszerűek a helyi lakosok körében, de 1884-ig törvényes fizetőeszközök maradtak.

1847 1Cent, Hawaii, PCGS #10965 ( MS, Brown ) 65 ( A kép forrása: pcgs.com )

Az elutasításnak több oka is volt. Az egyik ilyen, hogy állítólag az érmén szereplő “Hapa Haneri” hibás. Valójában helyesen, “Hapa Hanele”-nek kellett volna írni. A “Hapa Hanele” azonban 20. századi elírás. A “Haneri” elírást a 19. században használták, és a Kalakaua király uralkodása alatt kibocsátott 100 és 500 dolláros bankjegyeken is szerepel. Továbbá a király portréja felismerhetetlen volt. Nos ezzel egyetértek 🙂 Pont ez volt az ami nekem is feltűnt.

III. Kamehameha király, és az érme portré

Nem utolsó sorban, túl kicsi volt a címlet. A kereskedők nem igazán tudták érdemben használni.  I. Kalākaua király világkörüli utazáson vett részt 1881-ben. Így jutott el Ausztriába, Bécsbe, ahol felkeresték őt a francia és belga pénzverdék képviselői, hogy meggyőzzék, bocsássanak ki új nemzeti pénzérmét a szigeti királyságának. A királynak tetszett az ötlet, és engedélyt adott a pénzverésre. Így jött létre az 5 centes ( 5 Kaneta ). Azonban ez esetben is hibát vétett a metsző.  “Au” szót véste az “Ua” helyére a Hawaii Királyság mottójában : Ua Mau ke Ea o ka ʻĀina i ka Pono . 200 darab készült az érméből Párizsban, a király portréjával. A Hawaii Királyság alattvalói nem örültek az új érmének a királyság mottójának elírása miatt. Sok érmét ezért később megsemmisítettek vagy szétosztottak a király barátai között. Ezek az érmék nem kerültek forgalomba, manapság igen ritkának és értékesnek számítanak!

 5 cent ( 5 Kaneta )1881, Hawaii ( A kép forrása: coinshome.net )

1883-ban, I. Kalakaua király szerződést kötött az Egyesült Államok San Franciscó-i Pénzverdével, hogy az akkori egyesült államokbeli érmékkel megegyező méretű és finomságú ( 0,900 ezüst ) érméket állítsanak elő számára. Így készültek el az egy fillért ( dime ), negyed dollár, fél dollár és 1 dollár. ( Ekkoriban tizenkét és fél cent, vagy egy bit ( egy Spanyol gyarmati reál ) néha egy munkás napi fizetése volt. ) Ezeket Charles E. Barber fővésnök tervezte. Az 1898-as amerikai annektálást követően a legtöbbet kivonták a forgalomból, és beolvasztották. 

Érdekesség: Egy mintás 12-1/2 centes érmét is terveztek, és csak 20-at vertek proof állapotban. Ezek a darabok nagyon értékesek és csak ritkán jelennek meg nagyobb érmeaukciókon vagy magángyűjteményekben.

1 dime, 1883, Hawaii ( A kép forrása: coinarchives.com )

Nos lehet nem fogtok meglepődni, ha azt mondom, ezeknek az érméknek sem örültek a helyiek 🙂 Az érmék ellenséges fogadtatásban részesültek a honolului üzleti közösség részéről, akik féltek a valuta inflációjától a recesszió idején. ( Most nem volt elírás, vagy egyéb “hiba”. Sőt, a király portréja ez eseteben, még nemzetközi összehasonlításban is jól sikerült ) A  kormány beleegyezett, hogy az érmék több mint felét papírvaluta fedezésére használják fel, ami egészen addig tartott, amíg 1885-ben javulni kezdett a gazdasági helyzet ( ismét emelkedett a cukor világpiaci ára ). Ezt követően az érméket már nagyobb érdeklődéssel fogadták. Végül forgalomban maradtak egészen 1903-ig ( 1904. január 1-ig ), amikor is a Kongresszus elrendelte az érmék beváltását, és kivonta azokat a forgalomból.

I. Kalākaua király, és az 1883-as 1 dolláros portréja ( csak egy megjegyzés, így profilból, az érmekében véleményem szerint, inkább Paul von Hindenburg elnökre hasonlít a portré, vagy a teljes szakállas Otto von Bismarck-ra 🙂 , vagy nem is tudom, de mintha  valamilyen német, vagy porosz uralkodóra hasonlítana, csak nem ugrik be, hogy pontosan kire )

1907-re az eredetileg kibocsátott 1 000 000 dollárból körülbelül 814 000 dollár értékű érmét váltottak be, majd azokat amerikai ezüstre cserélték és beolvasztották a San Francisco-i Pénzverdében. A fennmaradó darabokból ékszereket, dísz és emléktárgyakat készítettek, és ez igaz volt a régebbi, réz érmékre is. Ilyen formán minden hawaii érme ritkaságnak számít, főleg a jó állapotúak. A hawaii pénzverésnek volt még egy másik mellékszála is. Erről is írnék pár mondatot.

Hawaii pénztörténete ( a nem hivatalos pénzverés ) 

Ezt a részt majd ma este, vagy a napokban fejezem be, mert indulnom kell, magánügyben…..