Azerbajdzsán 500 manatos emlékbankjegyet bocsátott ki.
Hirdetés
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Hirdetés
Azerbajdzsán Központi Bankja november 4-én 500 manatos emlékbankjegyet vezetett be. A bankjegy, az azerbajdzsáni hadsereg 44 napos honvédő háborújának állit emléket, amit a legtöbben az úgynevezett 2020-as hegyi-karabahi háborúnak hívnak. A két harcoló fél, Azerbajdzsán és Örményország volt, és a vitatott hovatartozású “hegyi-karabah-ért” folyt. A világ azerbajdzsán részeként tekint, az önálló, magát függetlennek kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaságra, ahol azonban örmények laknak többségben. Törökország támogatásával, Azerbajdzsán több katonai sikert ért el, ezért Örményország, és a Hegyi-karabahi köztársaság is belement a fegyverszünetbe, majd mágállapodásba, amely értelmében harcoló felek megőrzik Hegyi-Karabahban az ellenőrzésük alatt álló területeket ( ergó amit addig elfoglat Azerbajdzsán ), miközben, Örményország, szárazföldi összeköttetést ad Azerbajdzsánnak a Törökországgal és Iránnal határos Nahicseván exklávéjához.
Az exklávé valamely terület (ország, közigazgatási egység, etnikai közösség által lakott terület stb.) térben elszakított, különálló területdarabja. Az enklávé viszont olyan terület, melyet teljes egészében egy másik terület vesz körbe.
Az emlékbankjegy ezen felül, konkrétan megnevezi Ilham Aliyev-et, az azerbajdzsáni hadsereg főparancsokát ( miniszterelnökét ), ő előtte is tisztelegnek egyúttal.
A fő dizájnelem az elnök saját szavai: „Karabah az Azerbajdzsán!” ( mindkét oldalon szerepel ) Az egyik oldalon a Khudafar híd látható, amely az országot Iránnal összekötő híd, és a „november 8. a győzelem napja” -szöveg ( a tűzszünetet november 10.-én írták alá ), illetve a mártírok és veteránok ( mindkét oldalon pár ezer áldozat lehetett becslések szerint ) vérét jelképező vörös tulipánok, valamint a nemzeti zászlót tartó azerbajdzsáni katonák. Arany és ezüst emlékérmék is fognak megjelenni ez alkalomból.
A másik oldalon Panah Vagif molla mauzóleumának képe szerepel, amelyet az ország egyik legfontosabb történelmi és kulturális öröksége. Vagif 18. századi azerbajdzsáni költő, államférfi, diplomata, és egyben a Karabah kánság külügyminisztere volt, mielőtt azt 1806-ban az Orosz Birodalom elfoglalta. Bal oldalon pedig a régió 1751-ben épült Askeran erődje látható.
Hirdetés
Mérete 165 x 70 mm, a domináló színek a barna, piros és zöld, és minden szöveg azeri nyelven írodott. 1 millió darab készült belőle, és értéke jelenlegi érfolyamon, kb 294$, vagyis 94500Ft.
A bankjegy tehát már forgalomban van egy ideje, de elkészítésének híre, csak mostanság került be a numizmatikai hírekbe, legalábbis mi csak most szereztünk róla tudomást 🙂
A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>
Commodus.....egy különc figurája a római császárkornak....nézzünk meg róla néhány érdekes dolgot, amit kevesen tudnak....Az Antoninus dinasztia utolsó sarja,vele együtt kihal >>>
Elkészült a végeleges borító verzió, nagyon szép, és igényes lett, keressétek, olvassátok! 🙂
A mindennapi életben valószínűleg kevesen állnak meg, és fordítanak időt arra, hogy rácsodálkozzanak a bankjegyek látványvilágára – pedig valószínűleg nem >>>
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?