A 19. századi Schleswig-Holstein szembenállás, valamint a korabeli pénzverési gyakorlat, köztük a híres Sechsling érme, Észak-Európa történelmileg összefonódó politikai és gazdasági kihívásait tükrözik. Schleswig és Holstein hercegségeinek státusza, Dániához, Németországhoz és egymáshoz fűződő viszonya különösen bonyolult helyzetet teremtett, amely politikai konfliktusokat és diplomáciai vitákat generált. Eközben a Sechsling érme, melyet a kereskedelmi és gazdasági központok, például Lübeck, Hamburg és más északi városok használtak, a gazdasági szövetség jelképeként és a helyi pénzrendszerek alapköveként szolgált.
Politikai és területi konfliktusok Schleswig, és Holstein között
Schleswig és Holstein, két szomszédos észak-európai hercegség, a 19. századra politikai és nemzetiségi viták kereszttüzébe került. Schleswig már a viking korban a dán korona alá tartozott, és a 12. században hivatalosan is dán hercegséggé vált. Holstein viszont a Német-római Birodalom részeként, attól független, német terület volt. A két hercegség 1460-tól kezdve közös herceg, azaz Dánia királya irányítása alatt állt, azonban helyzetük továbbra is politikailag összetett maradt. A 19. században, a nacionalizmus térnyerésével, Holstein német lakossága – amely Schleswig déli részén is jelentős volt – egyre erősebben követelte a Német Szövetséghez való csatlakozást. VII. Frigyes dán király 1848-ban egy liberális alkotmányt vezetett be Schleswigben, amely formálisan Dániához csatolta volna a területet, de helyi autonómiáját megőrizve. Ez német többségű felkeléshez vezetett, amelyet a porosz seregek is támogattak, így kezdődött az első schleswig-i háború. A háború lezárultával, a London Protokoll által, Schleswig és Holstein státusza átmenetileg szabályozásra került. Az öröklési jogi eltérések miatt újabb konfliktus bontakozott ki, amely a második schleswig-i háborúhoz vezetett, és végül a hercegségek Németországhoz kerültek.
1/64 Taler ( Sechsling ) 1592. ( A kép forrása: kuenker.de )
A London Protokoll ( vagy Londoni Protokoll ) egy diplomáciai megállapodás volt, amelyet 1852-ben írtak alá több európai nagyhatalom részvételével, és célja a Schleswig–Holstein hercegségek helyzetének rendezése volt a dán és a német érdekek közötti konfliktusban.
Az egyezmény fő pontjai a következők voltak:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért. A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas torony tempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni. A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: "a ház, ahol az ég találkozik a földdel". A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél.
- Elismerték Dánia uralmát Schleswig és Holstein felett, de különleges jogokat biztosítottak a német lakosságnak.
- A protokoll megpróbálta fenntartani a Dán Királyság és a két hercegség közötti egyensúlyt, hogy elkerüljék a nagyobb konfliktusokat.
- A megállapodás arra is törekedett, hogy a területek státusza ne sértse a Német Szövetség érdekeit, mivel Holstein a Német Szövetség tagja volt.
A London Protokoll célja az volt, hogy hosszú távú békét biztosítson a régióban. Azonban a megállapodás csak ideiglenes megoldást nyújtott, mivel a kérdés újból fellángolt 1864-ben, ami a második schleswig-i háborúhoz és végül Schleswig és Holstein Németországhoz való csatolásához vezetett.
A Sechsling érme szerepe a regionális gazdasági életben
A politikai küzdelmek mellett a régió gazdasági életének egyik fontos szimbóluma a Sechsling nevű érme volt, amelyet először 1388-ban Lübeck városában vertek. Ez az érme, amelynek értéke hat pfennig volt, fél groschenként vagy schillingként szolgált a helyi pénzrendszertől függően. A Wendische Pénzverési Unió részeként a Sechsling több északi városban is forgalomba került, jelezve a térség gazdasági összefogását és közös valutapolitikáját. Az érmét különböző ötvözetekből készítették, és a Reichsmünzordnung ( birodalmi pénzverési rendelet ) értelmében a Sechsling értéke később 1/60 tallérra módosult. Hamburg 1855-ben verte az utolsó Sechsling érméket, amelyek már olcsóbb ötvözetből készültek. A Sechsling kifejezés azonban túlélte a pénzérme használatát. A német birodalmi márka 1871-es bevezetése után is fennmaradt a köznyelvben: az 5 pfennig értékű érméket Berlinben továbbra is „Sechser” néven emlegették. Ma még néhány berlini híd neve is utal a Sechslingre, emlékeztetve az egykori 6 pfenniges gyalogos vámra.
Német államok 1787-es Sechsling érme, Schleswig-Holstein, VII. Keresztély ( A kép forrása: ma-shops.com )
A Schleswig-Holstein szembenállás és a Sechsling érme közös vonása, hogy mindkettő tükrözi a régió gazdasági és politikai sokszínűségét, valamint az észak-európai területek közötti szoros kapcsolatokat. Miközben Schleswig és Holstein esetében a nemzeti hovatartozás kérdése háborúkhoz vezetett, addig a Sechsling érme az összefogás és a kereskedelmi egység szimbóluma volt. A 19. században Észak-Európa történelme ezen tényezők összefonódásában mutatkozik meg: a helyi gazdasági érdekek, a nemzeti identitás és a politikai szuverenitás igénye mind hozzájárult a régió formálódásához és fejlődéséhez.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?