Egy új kutatás, amely a mesterséges intelligencia eszközeit is felhasználja, alapjaiban változtathatja meg a Holt-tengeri tekercsekkel kapcsolatos ismereteinket. A vizsgálat szerint több tekercs jóval régebbi lehet a korábbi becsléseknél – akár 50–150 évvel is. A tanulmányt dr. Mladen Popović, a Groningeni Egyetem professzora jegyzi, és a PLOS One tudományos folyóiratban jelent meg.
A Holt-tengeri tekercsek 1946 és 1947 között kerültek elő a Kumrán környéki barlangokból, a Holt-tenger közelében. Ezek a legrégebbi fennmaradt szövegek a Héber Bibliából, de akadnak köztük arámi és görög nyelvűek is. A gyűjtemény vallási szövegeket, jogi dokumentumokat és naptárakat is tartalmaz, keletkezésük ideje i. e. 3. századtól i. sz. 2. századig terjed. A kéziratok kormeghatározására korábban a paleográfia ( azaz az ókori kézírások összehasonlító vizsgálata ), majd a radiokarbonos ( 14C ) kormeghatározás szolgált. Azonban az 1950-es években több tekercset ricinusolajjal kezeltek az olvashatóság javítása érdekében, ami megnehezítette a pontos szénizotópos datálást. Az új kutatásban 30 kézirattöredéket tisztítottak meg a szennyeződéstől, ezek közül 27-et sikeresen újradátáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy bár néhány darab fiatalabb volt a korábbi becsléseknél, a többségük jóval idősebbnek bizonyult.
A mesterséges intelligencia feltárta, hogy a Holt-tengeri tekercsek idősebbek lehetnek, mint azt korábban gondolták. ( A kép forrása: Ken és Nyetta / CC BY 2.0 )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az aztékok embereket is feláldoztak isteneiknek. 1487-ben 20000 embert mészároltak le, áldozatul a Tenochtitlanban található templom felszenteléséhez. |
A kutatók egy „Énók” nevű mesterséges intelligencia modellt is kifejlesztettek (névadója az a bibliai alak, akit a zsidó hagyomány a bölcsesség és tudományosság jelképének tart). Az AI 62 digitális képen, 24 radiokarbonos datálással hitelesített tekercs kézírásán tanult meg rendkívül finom kézírásbeli különbségeket felismerni. A rendszert ezután 13 új mintán validálták, majd 135 datálatlan tekercsen tesztelték. Az esetek 79%-ában a paleográfiai szakértők az „Énók” által becsült koradatokat hitelesnek, „reálisnak” ítélték. Popović így nyilatkozott az áttörésről: „Olyan ez, mintha időgépet találtunk volna – egy új ajtót nyitottunk ki az ókori világra. Most először tudjuk bizonyítani, hogy két bibliai tekercstöredék valóban abból a korból származik, mint amelyre a hagyomány szerint íróik tevékenysége tehető.”
A Nagy Zsoltártekercs ( 11Q5 ), a Holt-tengeri tekercsek egyik – szám szerint 981 – fennmaradt szövege. ( A kép forrása: Izraeli Régészeti Hatóság ( Israel Antiquities Authority ) )
Egy különösen érdekes példa a 4Q114 jelű tekercs, amely a Dániel könyvének egyes fejezeteit tartalmazza. A korábbi kézíráselemzések ezt a szöveget i. e. 2. század végére datálták. Az Énók által becsült időintervallum azonban i. e. 230 és 160 közé esik, ami már átfedésben van a szöveg feltételezett szerzőjének életkorával. A kutatás más érdekes eredményeket is hozott: kiderült például, hogy két különböző írásstílus – a hasmoneus és a heródesi írás – jóval hosszabb ideig létezett egymás mellett, mint azt korábban feltételezték. Egy másik meglepő esetben Énók az egyik Prédikátor-kéziratot olyan időszakra datálta, amely egybeesik a hagyományosan neki tulajdonított szerző korszakával. Ez a pontosság újraértelmezésre késztetheti a tudósokat a zsidó vallásfilozófia korabeli fejlődésével kapcsolatban. Popović és kutatótársai szerint az Énókban rejlő lehetőségek messze túlmutatnak a Holt-tengeri tekercseken. Az AI-modell segítségével ugyanis számos más, még datálatlan kézirat korát is meg lehet állapítani különféle történelmi korszakokból – anélkül, hogy ehhez akár csak mikroszkopikus mintát is el kellene pusztítani a hagyományos radiokarbonos módszerrel.
Hirdetés
