Posted in

A gazdag szenátor, aki részegen licitálva megvásárolta a Római Birodalmat, és császár lett – de ez rövid időn belül a vesztét okozta ( Didius Iulianus )

A Római Birodalom történetének egyik legbizarrabb és legszégyenteljesebb epizódja Kr. u. 193 tavaszán játszódott le, amikor is a birodalom császári trónját nyílt árverésre bocsátották – és azt végül a legmagasabb ajánlatot tevő Didius Iulianus „nyerte el”. Ez az esemény nemcsak a császárság mélypontját jelezte, hanem jól mutatja, milyen mértékűvé vált a korrupció és a belső zűrzavar a birodalom alkonyán.

A zűrzavar kezdete: Commodus halála és az Antoninus-dinasztia vége

Commodus, Marcus Aurelius fia és utódja, uralkodásával véget vetett a hosszú békét jelentő Pax Romana korszaknak. Bár hivatalosan ő volt az utolsó az Antoninus-dinasztia sorában, sokan kételkedtek abban, hogy valóban Marcus Aurelius fia volt, mivel édesanyja, Faustina az antik pletykák szerint meglehetősen szabados életet élt. Commodus 192 szilveszterén történt meggyilkolása után a Róma stabilitására vágyó tömegek reményt tápláltak a rend helyreállásában. A praetoriánus gárda, a császári testőrség, Pertinax nevű katonatisztet tette meg császárrá. Pertinax azonban rendet akart tenni, és megpróbálta korlátozni a gárda hatalmát. Ez lett a veszte: rövid uralkodás után meggyilkolták.

Árverés Rómáért – a császári trón licitre kerül

Pertinax halála után a praetoriánusok úgy döntöttek, nyíltan eladják a trónt annak, aki a legtöbbet kínál érte. A kortárs történetíró, Cassius Dio így írt erről:

„Mintha valami piacon vagy aukciós teremben lett volna, a várost és az egész birodalmat is elárverezték.”

Két jelentkező akadt: Titus Flavius Sulpicianus, Pertinax apósa, és a gazdag, ambiciózus szenátor, Didius Iulianus. Az árverés nem a színfalak mögött zajlott: a gárda katonái a kaszárnya fala mellől kiabálták az ajánlatokat. A katonák fejénkénti „császári jutalma” egyre nőtt: míg Sulpicianus 20.000 sestersiust kínált, Iulianus 25.000-ig emelte a tétet – ez tíz kiváló ló árának felelt meg. A katonák választása végül Iulianusra esett, aki magasabb ajánlata mellett azzal is fenyegetett, hogy Sulpicianus, Pertinax közeli hozzátartozójaként bosszút állhatna a gyilkosokon.

Az új császár: bor, becsvágy és árulás

Didius Iulianus Mediolanumban ( a mai Milánóban) született előkelő családból, és karrierje során kormányzóként és katonai parancsnokként is szolgált több tartományban, például Dalmáciában és Germania Inferiorban. Bár adminisztratív képességei nem voltak rosszak, uralkodása tragikus példája lett annak, milyen következményei lehetnek, ha valaki pénzen vásárolja meg a legfőbb hatalmat. A korabeli beszámolók szerint Iulianus épp egy lakomán vett részt, amikor meghallotta a trón megszerzésének lehetőségét. Nem kevés bor elfogyasztása után, családja és barátai bíztatására tette meg döbbenetes ajánlatát. A döntés nemcsak a népet, de a szenátust is felháborította – sokan árulásként élték meg, hogy Róma vezetője pénzért lett császár.

Római Birodalom – Sestertius Didius Iulianus császár uralkodása idejéből ( Kr. u. 193. március 28. – június 1. ). Római verde. Kiemelkedően ritka érem. ( A kép forrása: ma-shops.com )

A bukás: Severus felemelkedése

Iulianus uralma alig két hónapig tartott. Három erős hadvezér is ellene fordult, közülük a legtekintélyesebb Septimius Severus volt, aki gyorsan megindult Róma felé. Ravennát ellenállás nélkül elfoglalta, majd a fővárosba vonult. Iulianus eközben tárgyalásokat próbált kezdeményezni – felajánlotta Severusnak a társuralkodást is –, de eredménytelenül. A praetoriánusok, akik hatalomra juttatták Iulianust, bár egy ideig megvédték a hatalmát, ekkor már nem álltak ki mellette. Cserbenhagyták, és nem próbálták megakadályozni Severus bevonulását. A szenátus gyorsan reagált: halálra ítélte Iulianust, akit Kr. u. 193. június 2-án, mindössze 66 nap uralkodás után kivégeztek.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Szadám Husszein iraki diktátor halálát követő spontán örömünnepélyeken 20 ember vesztette életét az éljenzők által a levegőbe lőtt, és az onnan visszahulló golyók következtében.

Lehetséges ábrázolás ( illusztráció a cikkhez ) egy feldühödött tömegről, amely Didius Julianus császárt veszi körül – a praetorianus gárda próbálja megvédeni őt.  ( A kép mesterséges intelligencia segítségével készült, 2025-07-13, ChatGPT )

Az utolsó szavak és örökség

A legenda szerint Iulianus utolsó szavai ezek voltak:

„De mit rosszat tettem? Kit öltem meg?”

Valóban – ő maga nem ölt meg senkit, de azáltal, hogy hatalomra került egy korrupcióval és kapzsisággal átszőtt árverésen, maga is részesévé vált a birodalom erkölcsi leépülésének.

Epilógus – Az év, amikor öt császár volt

Kr. u. 193 a „öt császár éveként” vonult be a történelembe, hiszen ennyi trónkövetelő tűnt fel abban az esztendőben. A császárság hatalma végleg áthelyeződött a hadsereg kezébe, és a következő évtizedeket a polgárháborúk, trónharcok és katonai diktatúrák határozták meg. Didius Iulianus rövid és tragikus uralkodása tökéletes példája annak, hogy a megvásárolt hatalom nemcsak instabil, de a Római Birodalom hanyatlásának szimbólumává is vált.

 

Források:

Hirdetés