Kezdődik a sorban állás! :) Csokonai-emlékérmét bocsátott ki a Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) „Csokonai Vitéz Mihály” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst és 3 000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a magyar felvilágosodás-kori irodalom egyik legjelentősebb költője születésének 250. évfordulója alkalmából 2023. november 17-én. A Petőfi Irodalmi Múzeum tematikai szakértésével készült jubileumi emlékérméket Szanyi Borbála szobrászművész tervezte. – írja az MNB közleménye.
penzvero.hu, 2023. november 17. reggel 8.00, én csak híreket szerettem volna olvasni, nem vásárolni 🙂
A gyakran tudós költőnek ( poeta doctus ) nevezett Csokonai Vitéz Mihály ( 1773. november 17. – 1805. január 28. ) a hazai felvilágosodás nagy műveltségű, kiemelkedő írója, költője, műfordítója. Tartalmi és formai tekintetben a magyar költészet nyelvének megújítója. Több nyelven olvasó és beszélő, a költészet minden műfaját kipróbáló, kísérletező alkatú szerző, aki – a daltól az ódáig, az alkalmi versektől, a rokokó szerelmi líráig, a színműtől, a komikus eposzig, a bölcselő filozófiai költeményekig – számos műfajban alkotott.
Rendkívüli tehetsége a Debreceni Református Kollégiumban töltött diákévei alatt már megmutatkozott, azonban mégsem kapott kortársaitól igazi elismerést, és ez rövid életét meghatározta. Mindennapjaiból egyként hiányzott a megélhetés biztonsága, a nyomtatott kötetek formájában megnyilvánuló irodalmi siker és a magánélet boldogsága. Írásai, versei, amelyek életében népszerűvé tették, kéziratos formában terjedtek. Költeményeit, halála után – gyűjteményes formában – 1813-ban Márton József, összes művét 1844-ben Toldy ( Schedel ) Ferenc adta ki. A Magyar Nemzeti Bank 15 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 3 000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából a költő születésének napján, 2023. november 17-én.
Az emlékérme előlapján központi motívumként megjelenő, irodalmi attribútumként értelmezhető mezei katángok Csokonai Vitéz Mihály sokszínű költészetét jellemzik. Az előlap szélén, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban az „ÉN, ANGYAL MEG ÁLLAT, VAGY CSAK POR MEG PÁRA.” idézet olvasható Csokonai Vitéz Mihály Halotti versek című művéből. Az előlap jobb oldalán jelennek meg az emlékérmék kötelező alaki kellékei: három egymás alatti sorban a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „15000”, illetve „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, valamint az érme alsó részén a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám.
Az emlékérme hátlapján Csokonai Vitéz Mihály félalakos portré-ábrázolása látható, melyet Friedrich John 1816-os rézmetszete ihletett, és az emlékérméket tervező művész tovább gondolt: a költészet attribútumaival, egy könyvvel és egy tollal egészített ki. A művészi teremtés szabadságának képzőművészeti megjelenítését erősíti, hogy mind az előoldali, mind a hátoldali motívumok a peremen túlnyúlnak, illetve a hátoldal hátterében csillagok jelennek meg. A portré-ábrázolástól jobbra a költő születési és halálozási évszámai, „1773” és „1805” láthatók két egymás alatti sorban. Az emlékérméket tervező Szanyi Borbála szobrászművész mesterjegye a portré bal oldalán, az éremkép alsó részén található. A hátlap szélén, balra, lent, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban – egy-egy ponttal közrefogva – a „CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY” felirat olvasható.
Csokonai Vitéz Mihály-emlékérmék előlapja
Ezüst emlékérme
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Színesfém emlékérme
Csokonai Vitéz Mihály-emlékérmék hátlapja
Ezüst emlékérme
Színesfém emlékérme
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 mm, szélük recézett. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3 000 forintos névértékű színesfém változat réz ( 75% ) és nikkel ( 25% ) ötvözetből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes ( proof ) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes ( BU ) kivitelben 5 000-5 000 darab készíthető.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Csokonai Vitéz Mihály” ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2023. november 17-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában ( V. ker. Budapest, Báthory u. 7. ) és webáruházában ( https://www.penzvero.hu ).
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?