Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Rejtélyes hajóroncs: A Duna rekordalacsony vízállása hozta felszínre egy 1937-ben elsüllyedt hajót Horvátországban

Rendkívüli felfedezés borzolja a kedélyeket Horvátországban: a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt egy eddig rejtőzködő hajóroncs vált láthatóvá a magyarlakta Apáti ( horvátul Opatovac ) közelében. A különös lelet nemcsak a helyiek figyelmét keltette fel, hanem a történészekét is, miután előkerült egy közel kilencven évvel ezelőtti újságcikk, amely egy ugyanitt történt hajókatasztrófáról számolt be. Bár a roncs kiléte egyelőre nem bizonyított, a történelmi adatok és a mostani felfedezés közötti hasonlóságok rendkívül figyelemre méltóak.


Apáti – hivatalos nevén Valkóapáti – Horvátország keleti részén, Vukovár-Szerém megyében található, és közigazgatásilag Hosszúlovász ( Lovas ) községhez tartozik. A település önkormányzata a napokban videót tett közzé egy, a Duna medréből előbukkanó hajóroncsról, amelyet a folyó szokatlanul alacsony vízállása tett láthatóvá. A történet azonban nem ért véget a látványos felvételekkel. Nem sokkal később egy helyi lakos, Hrvoje Ivanika egy 1937-ben megjelent újságcikkre bukkant, amely egy Apáti közelében történt hajóbalesetet részletezett. Az akkori beszámoló szerint az Osztrák Gőzhajózási Társaság 5722-es számú vontatóhajója mintegy ötven vasúti vagonnyi szenet szállított, amikor a Sremska-part közelében elsüllyedt.

A korabeli vizsgálat megállapította, hogy a hajó menthetetlenül odaveszett, és csak a tatja maradt a vízfelszín fölött. A baleset anyagi kárát 400 ezer dinárra becsülték, ami az 1930-as években rendkívül jelentős összegnek számított. A most előkerült roncsról Igor Mihelics részletes fényképfelvételeket készített, amelyeken jól kivehetők a hajó szerkezeti elemei. Ezek a képek újabb lendületet adtak annak a feltételezésnek, hogy akár ugyanarról a vontatóhajóról is szó lehet, amely csaknem kilencven éve merült a Duna mélyére. A szakemberek ugyanakkor óvatosságra intenek. Egyelőre nincs olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan igazolná, hogy a most látható roncs megegyezik az 1937-ben elsüllyedt hajóval. A végső választ régészeti, történeti és műszaki vizsgálatok adhatják meg. A hosszúlovászi önkormányzat ezért történészek és hajózástörténeti szakértők segítségét kérte annak érdekében, hogy sikerüljön feltárni a roncs valódi eredetét.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A görények, a kutyák és a majmok voltak a legnépszerűbb házi kedvencek a Római Birodalomban. Az ókori rómaiak macskák helyett görényeket használtak egerek és patkányok vadászatára. Kutyákat használtak őrként, majmokat pedig szórakozásként.

A Duna az elmúlt időszak rekordközeli alacsony vízállása miatt több rég elfeledett emléket is felszínre hozott. Nemrég a közeli Batinánál két, a második világháborúból származó fel nem robbant bombát is felfedeztek, amelyeket a hatóságok biztonságosan eltávolítottak. Mindez jól mutatja, hogy Európa második leghosszabb folyója még ma is számos történelmi emléket és feltáratlan titkot őriz medrében. Az első becslések szerint az Apáti közelében előkerült hajó akár több mint százéves is lehet. A roncs kiemeléséről vagy esetleges megóvásáról egyelőre nem született döntés, így további sorsa még bizonytalan.


A Duna ismét bebizonyította, hogy nem csupán fontos vízi útvonal, hanem a közép-európai történelem egyik legnagyobb “időkapszulája” is. Az Apáti közelében előkerült hajóroncs izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy egy rég elfeledett hajókatasztrófa történetét újra feltárják. Ha a szakértői vizsgálatok megerősítik a feltételezést, akkor csaknem kilencven év után azonosíthatják az 1937-ben elsüllyedt vontatóhajót, amely hosszú évtizedeken át a Duna mélyén őrizte múltjának emlékét.

Hirdetés