Az Oktoberfest, a világ legnagyobb sörfesztiválja, 1810 óta zajlik München városában. Eredetileg Lajos bajor király ( Ludwig ) és Terézia szász–hildburghauseni hercegnő esküvőjének megünneplésére rendezték, majd évente ismétlődő népünnepéllyé vált. A 20. század elejére már több millió látogatót vonzott, és a bajor identitás, vendégszeretet és népi kultúra szimbólumává vált.
1933-ban azonban a hatalomra került NSDAP ( Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ) gyökeresen új politikai légkört teremtett. A náci rezsim minden nagyobb társadalmi eseményt saját ideológiai céljaira kívánt felhasználni – így az Oktoberfest sem maradhatott ki ebből a folyamatból.
A NSDAP vezető tagjai egy ünnepségen, amelyet a Sörpuccs ( 1923 ) 15. évfordulója alkalmából tartottak Münchenben, 1938. november 9-én. A csoportban többek között jelen van Hans Frank ( 1900–1946, balról a harmadik, bajor igazságügyi miniszter ), Adolf Hühnlein ( 1881–1942, balról a negyedik, a Nationalsozialistisches Kraftfahrkorps ( NSKK ) vezetője ) és Hans Lammers ( 1879–1962, legszélső jobboldalt, birodalmi miniszter ). ( A kép forrása: Keystone/Hulton Archive/Getty Images )
1933: a „Gleichschaltung” kezdete – az ünnep átpolitizálása
1933 őszén már az első Oktoberfest a náci rendszer alatt zajlott. Ekkorra már végbement a „Gleichschaltung” – vagyis a közélet teljes „egységesítése”, a párt totális befolyása alá helyezése. Zsidóknak megtiltották, hogy az Oktoberfesten dolgozzanak.
-
A sörsátrakat és a felvonulásokat horogkeresztes zászlókkal, birodalmi szimbólumokkal díszítették fel.
-
A felvonulások élén gyakran a SA és SS alakulatok masíroztak.
-
A nyitóbeszédeket rendszerint pártfunkcionáriusok tartották, hangsúlyozva a „népi közösség” ( Volksgemeinschaft ) fontosságát.
-
A hagyományos bajor zászlók, helyi egyesületek jelenléte háttérbe szorult, a „birodalmi” identitás került előtérbe.
1935–1938: tömegrendezvény és propagandaeszköz
A náci évek közepére az Oktoberfest a rendszer egyik látványos propagandafórumává vált.
-
1935-ben rekordszámú, közel 6 millió látogató vett részt a fesztiválon, köztük sok külföldi diplomata és újságíró – akiket a rezsim szándékosan hívott meg, hogy „békeidőbeli” arcát mutassa. A fesztivál 125. évfordulóját pompás külsőségek között ünnepelték, többek között egy nagyszabású jubileumi felvonulással. Ennek mottója – „Büszke város – Vidám ország” – azt a náci üzenetet volt hivatott közvetíteni, hogy megszűntek a társadalmi rétegek és osztályok közti különbségek, ezzel demonstrálva a NSDAP ( nemzetiszocialista párt ) által végrehajtott Gleichschaltung ( egységesítés ) sikerét és a rendszer megerősödött hatalmát. A jubileumi felvonulás művészeti irányítását a párt regionális vezetése a náci festőre, Albert Reichre bízta.
-
A fesztivált összekötötték katonai bemutatókkal: a Wehrmacht gyakran vonult fel a Theresienwiese területén, repülőgépeket, páncélosokat és új fegyvereket mutattak be.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Buzz Aldrin volt az első ember, aki bepisilt a Holdon. Amikor 1969-ben Edwin „Buzz”, a Holdon járt ( második űrhajós, aki a Holdra lépett ), szkafanderének vizeletgyűjtő hüvelye eltört, így nem maradt más választása, mint a nadrágjába pisilni. -
A gyermekek és fiatalok szerepeltetését is erősítették: a Hitlerjugend és a Bund Deutscher Mädel külön sátrakat, kulturális műsorokat kaptak.
-
Az ételek-italok, a sátrak dekorációja és a felvonulások koreográfiája is az „árja eszményképet” hivatott tükrözni: kizárólag német népviseleteket engedélyeztek, a nem német származású vagy zsidó kereskedőket, vendéglősöket fokozatosan eltávolították.
1936-ban, a berlini olimpia évében a müncheni Oktoberfestet „a német vendégszeretet és felsőbbrendűség ünnepének” nevezték a hivatalos brosúrákban. A külföldi látogatóknak szánt tájékoztatókban viszont gondosan kerülték a nyílt antiszemita üzeneteket, hogy a birodalom pozitív képet sugározzon. 1938-ban – miután Adolf Hitler márciusban annektálta Ausztriat, és a Müncheni egyezmény során a Szudéta-vidék ügyében is teljes sikert aratott – az Oktoberfestet „Nagynémet Népünnepélyre” ( Großdeutsches Volksfest ) nevezték át, bár a köznyelv továbbra is Oktoberfestnek hívta. A náci rezsim nagy tömegben szállított szudétanémeteket a fesztivál helyszínére, hogy ezzel is ünnepeljék a „német egység” kiterjesztését.
1939: az utolsó náci Oktoberfest
-
1939 szeptemberében kitört a Második világháború, amikor Lengyelország megtámadása után Németország hadban állt a nyugati hatalmakkal.
-
A háború miatt a fesztivált utolsó pillanatban lefújták: már sok előkészület megtörtént, a sátrak álltak, de a katonai mozgósítás és a bombázásveszély miatt nem engedélyezték a tömegrendezvény megtartását.
-
A következő években ( 1940–1945 ) nem tartottak Oktoberfestet. A Theresienwiese területét hadi célokra használták, légvédelmi létesítmények is létesültek rajta.
A háború utáni újrakezdés
-
1946-ban tartották meg először újra az Oktoberfestet, de csak kisebb, „kis sörünnep” ( Kleine Wiesn ) formájában, mivel a háború utáni élelmiszer- és nyersanyaghiány miatt csak 2% alkoholtartalmú „kriegsbier” volt kapható.
-
A politikai díszletek és a náci szimbolika teljesen eltűntek, és a fesztivál fokozatosan visszatért a régi, turisztikai-kereskedelmi jellegéhez.
Összegzés: hagyomány eszközzé silányítva
A náci rendszer a müncheni Oktoberfestet nem megszüntette, hanem ideológiai kirakattá alakította. Az 1933–1939 közötti időszakban a fesztivál a „német faj” felsőbbrendűségét, a katonai erőt és a nemzeti egységet volt hivatott hirdetni. Az Oktoberfest így – legalábbis ideiglenesen – elvesztette eredeti, vidám, polgári-bajor népünnepély jellegét, és a totalitárius propaganda színpadává vált, míg a háború utáni években újra a kulturális és gasztronómiai örömök kerülték előtérbe.
A cikket írta: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
