Az amerikai jegybank ( Fed ) egyértelművé tette, hogy hamarosan befejezi kamatemelési ciklusát, és több mint három év után először csökkenteni fogja a kamatokat. Azonban, a Fed jelentősen elmarad a globális trendtől: a világ vezető központi bankjai közül sokan, például az Európai Központi Bank ( EKB ), a Bank of England ( BOE ), a Bank of Canada ( BOC ) és a Svájci Nemzeti Bank ( SNB ) már megkezdték a kamatcsökkentést. Ez a lépés még inkább indokoltnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az infláció a legtöbb ember számára továbbra is magas, és 2024 már most a harmadik legkiemelkedőbb évnek számít a kamatcsökkentések tekintetében, csak a 2009-es és 2020-as válságok előzik meg.
A kamatcsökkentés azonban önmagában nem problémamentes: mi történik akkor, ha néhány kamatcsökkentés után az infláció hirtelen visszatér és felerősödik, ami a jegybank hitelességének komoly megroppanásához vezethet, ahogy az az Egyesült Államokban történt az 1970-es években. Akkor a Fed először emelte a kamatokat az infláció megfékezése érdekében, majd csökkentette, amikor az infláció látszólag mérséklődött. Ám ezt egy második, még súlyosabb inflációs hullám követte, ami végül a Volcker Fed drasztikus, 20%-os kamatemeléséhez vezetett. Lehet, hogy a mostani helyzet hasonló? A Fednek talán néhány hónapja lesz élvezni a “sikerét”, mielőtt az infláció újra felütné a fejét, de egyes jegybankok számára már most elérkezett az elszámolás pillanata. Ilyen ország például Magyarország, ahol a jegybank hosszú idő után először szüneteltette a kamatcsökkentéseket az infláció megugrása és a forint gyengülése miatt. A Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) 15 egymást követő kamatcsökkentés után, összhangban a közgazdászok előrejelzéseivel, 6,75%-on hagyta az irányadó rátát, ezzel az ország hitelköltségei az Európai Unió legmagasabb szintjén maradtak. Az MNB azért kényszerült befejezni a lazítási ciklusát, mert az infláció júliusban a vártnál is gyorsabban emelkedett, átlépve a jegybank által meghatározott 4%-os toleranciahatárt. Ezzel párhuzamosan a forint jelentős gyengülést mutatott a legutóbbi kamatcsökkentés óta. Bár a jegybank jelezte, hogy a szünet ideiglenes, és további kamatcsökkentésekre is sor kerülhet, a valóság az, hogy ha nem következik be deflációs sokk, a magyarországi lazítási ciklus valószínűleg véget ért. Ez hasonló helyzetet idézhet elő, mint az Egyesült Államokban az 1970-es években, amikor egy újabb, fájdalmas kamatemelési ciklus kezdődött. Az MNB a világ vezető jegybankjainak kamatpolitikája, a hazai inflációs kilátások és a magyar kockázati megítélés alakulása alapján óvatosan mérlegeli a kamatok jövőbeni alakítását.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ébresztőórák előtt voltak „kopogtatók”. Az 1970-es évekig felbérelhettél, úgynevezett kopogtatót, hogy megkopogtassa az ablakot, és reggel felébresszen. Hosszú botokat, csörgőket, puha kalapácsokat vagy borsólövőket használtak a "munka" elvégzéséhez. A szabály szerint addig nem hagyhatták el az ügyfél ablakát, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy fel nem ébredt. A fizetésük kevés volt, csak az eredeti munkájuk kiegészítésére volt elég. Általában időseb férfiak vagy nők végezték ezt a munkát, de volt rá példa, hogy járőröző rendőrök is így egészítették ki a keresetüket. |
A forint a kamatdöntést követően némileg erősödött, de éves szinten továbbra is 2,5%-os mínuszban maradt az euróval szemben. Az infláció visszatérhet a 3%-os cél körüli sávba, de ez inkább optimista jóslat, mintsem biztosra vehető. A jegybank szorosan figyelemmel kíséri az augusztusi inflációs adatokat, különösen a maginflációt, amely az alapvető inflációs nyomást tükrözi. A Monetáris Tanács minden ülésén mérlegeli a kamat 25 bázispontos csökkentését, de Virág Barnabás alelnök szerint 2024 végéig csak egy-két ilyen csökkentésre kerülhet sor. Nem lenne meglepő azonban, ha a jegybank a következő lépésként inkább kamatemelést hajtana végre. Mindeközben a magyar politikai vezetés is hangot adott elégedetlenségének. Nagy Márton gazdasági miniszter, aki a jelenlegi jegybankelnök, Matolcsy György lehetséges utódja, élesen bírálta a jegybankot, a kamatlábakat a gazdasági növekedés lassulásával szembeni túlzott fókuszálással vádolva. A politikai vezetők gyakran lazább monetáris politikát sürgetnek, mivel ez lehetővé tenné számukra, hogy több pénzt osszanak szét, ezzel szavazatokat vásárolva. A jegybank azonban továbbra is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, és igyekszik elkerülni a hiperinflációt és a devizaösszeomlást, ami súlyos következményekkel járna az ország gazdaságára nézve. Az MNB fokozatosan mérsékelte a kamatcsökkentés ütemét, és az enyhülési ciklus végére ért. Az inflációs nyomás újbóli növekedésével azonban valószínű, hogy a következő lépés a kamatemelés lesz, először Magyarországon, majd világszerte is.
Felhasznált forrás: zerohedge.com, Hungary Is First Central Bank To Pause Rate Cuts As Inflation Suddenly Jumps
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?