Hirdetés


Padláson elrejtett magyar Waffen SS katona emlékei kerültek méltó helyükre!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 2 perc

Békéscsaba, 2023. szeptember 18., hétfő ( MTI ) – Faulhaber András és családja elrejtett, második világháborús tárgyaival bővült a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. A tárgyak egy részének restaurálása és a családdal történtek felkutatása most veszi kezdetét – mondta Bácsmegi Gábor igazgató hétfőn sajtótájékoztatón.

A fellelt második világháborús tárgyak ( Fotó: Bencsik Ádám )

A tárgyakra egy eleki ház 2019-es felújításakor bukkant Resetár András tulajdonos, a padlás padlója alá rejtett Waffen SS-es egyenruha tartozékok, egy 1942-ben kiadott Mein Kampf könyv, egy németül írt frontnapló, emellett fényképek, iskolai tanszerek, szótár- és dolgozatfüzetek, gyorsírás tankönyvek kerültek elő. Resetár András azonnal értesítette a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot, amely most tudta megvásárolni tőle a tárgyakat. Bácsmegi Gábor elmondta, hogy 1942-ben az SS ( a német Nemzetiszocialista Német Munkáspárt védelmi szervezete, ennek katonai szárnya volt a Waffen SS ) a magyarországi németek soraiban is toborzott katonákat több hullámban, ennek során jártak Békés vármegyében is. Adatok tanúskodnak arról, hogy Elekről 98-an, Almáskamarásról 97-en, Mezőberényből 58-an jelentkeztek a Waffen SS-be, akik közül nem mindenkit vettek fel. Faulhaber Andrást azonban igen, 1942 áprilisában, és nem sokkal később az orosz frontra került. Egy évig vezetett német nyelven egy kicsi naptárban naplót, amelyen rögzítette, hány kilométert meneteltek naponta; szerepelnek benne településnevek, és nem egyszer a partizánvadászat szó is.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Ez a múzeum számára legértékesebb műtárgy, ugyanis betekintést ad a front mindennapjaiba – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy lefordításába és a kutatásba felkérték Számvéber Norbert alezredest, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóját. Bácsmegi Gábor elmondta, hogy a tárgyakat elrejtés előtt újságpapírba csomagolták, az ezeken szereplő dátum alapján azt feltételezi, hogy a család még 1944-ben, az oroszok bejövetele előtt elhagyta a házat. De nem lehet tudni, mi lett velük, ahogyan azt sem, Faulhaber András hazatért-e a frontról, most kezdik el ennek felkutatását. Mivel akit az SS besorozott, elveszítette magyar állampolgárságát, így a helyzetet nehezíti, hogy német levéltárakban kell kutatni – tette hozzá. Elmondta, számára némileg érthetetlen, hogy néhány tárgyat, így például a tankönyveket, a fotókat vagy egy babacipőt miért rejtette el a család.

A relikviák között vannak sosem használt, tökéletes állapotban megmaradt pótgombok és felvarrók, egy pót sapkadísz, valamint két Reinhard Heydrich-karszalag. Mint a múzeumigazgató elmondta, Reinhard Heydrich SS-katona, a Gestapo egyik vezetője volt; a brit titkosszolgálat által szervezett támadásban vesztette életét; halála után ezt a karszalagot csak néhány egység hordhatta. Találtak kiváló állapotú úgynevezett sportfelvarrót is, amelyet testedzések alatt, a trikókon használtak. Úgy vélik, Faulhaber András személy szerint rokonszenvezett a náci eszmékkel, erre utal a Mein Kampf mellett az is, hogy találtak néhány hasonló ideológiájú könyvet a rejtekhelyen, illetve egy, a családnak küldött levelet, amely náci köszöntéssel zárul. Bácsmegi Gábor úgy fogalmazott, véleménye szerint a múzeumnak feladata az élet “nem napos oldalainak” a bemutatása is, a tárgyak egy részét egy jövő évre tervezett második világháborús kiállításon szeretnék bemutatni, amely A mi háborúnk munkacímet viseli, és kifejezetten a Békés vármegyei történésekre fókuszál majd. Emellett szeretnék cikkben, vagy egy kisebb könyvben feldolgozni a relikviák történetét és a körülményeket.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések