Hirdetés


Van egy ország, ahol csak 7 napig lehetett fizetni bankjeggyel, és azóta sem bocsátottak ki sajátot!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 3 perc

Kalandozzunk el most, egy kis Közép-Amerikai országba, a Panamai Köztársaságba. Panama történelme is messzire nyúlik vissza. Régészeti feltárások bizonyítják, hogy az őslakosok már körülbelül i. e. 11 000 és i. e. 1000 között benépesítették ezt a területet. A spanyol hódítók megérkezésekor, az őslakosok száma 200 ezer, és 2 millió ( sok a vita erről ) közé volt már tehető.

Panama aranykorát az 1500-as évek első felétől szokták számolni, amikor Rodrigo de Bastidas expedíciójával érkezett a nemesi származású Vasco Núñez de Balboa. Ő fedezte fel 1513-ban a Csendes-óceánhoz vezető utat. Ez a spanyol birodalom számára nagyon fontos felfedezés volt, hiszen ezzel megnyílt az út Dél-Amerika nyugati partjára, vagyis az ott zsákmányolt aranyat a földszoroson keresztül lehetett az anyaországba szállítani. Innentől kezdve a földszoros kereskedelmi csomópontként szolgált, melynek szerepe volt a spanyol birodalom gazdasági virágzásában. 300 év spanyol uralom kezdődött, majd Kolumbiával, és több más dél-amerikai országgal együtt egyfajta szövetségbe tömörültek , mikor Simón Bolívar vezetésével 1819-ben megalakult ( 1821-ben fogadták el az alkotmányát ) a  Nagy-Kolumbia „Gran-Colombia” ( egy több országot magába foglaló, dél-amerikai állam ). Idővel belharcok kezdődtek, és 1830-ban, a Nagy-Kolumbia szétesett. De Panama 1831-ben külső nyomásra újból csatlakozott a megkisebbedett Kolumbiához. 1840-ben pedig polgárháború tört ki, ahol 1 évre ugyan, de újra kivívták a függetlenségüket. Innentől fokozatosan az Egyesült Államok érdekszférájába kerültek. Az újdonsült “szövetségesük” a függetlenségükért harcoló panamaiak mellé állt, és rávette a nagy befolyással bíró földbirtokos családokat a Kolumbiától való elszakadásra. Panama 1903. november 3-án kikiáltotta függetlenségét, amit az Amerikai Egyesült Államok gyorsan elismert, és flottájával megakadályozta a Kolumbia katonai beavatkozását.

Független országként 1904-ben verték az első saját érméiket ( addig kolumbiai peso-val lehetett fizetni ), és innentől két pénzverési időszakot különböztetünk meg. 1904 -1960-ig  és 1960 – 2019-ig. Pénznemük neve, a balboa ( PAB ). Nem olyan nehéz kitalálni, hogy honnan kapta a nevét. A név, Vasco Núñez de Balboa spanyol felfedező, konkvisztádor és az első európai település alapítója előtt tiszteleg. A PAB 1:1 arányban van kötve az amerikai dollárhoz ( szabadon átváltható ), és az amerikai dollár is széles körben forog az országban. A balboa század része, a centésimo. A centésimo érmék tömege, mérete és anyaga megegyezik az azonos címletű cent érmék hasonló paramétereivel, és ugyanott is készültek, az Egyesült Államok Pénzverdéjében. A Panamai Nemzeti Bank alkalmanként kibocsát egy balboás érméket is, melynek paraméterei megegyeznek az amerikai Eisenhower dolláréval.

Mint több cikkünkben, a bevezető ( amely gyakran hosszabb, mint maga a lényeg 🙂 ) után, elérkeztünk az érdekességhez, amit a cikk  címében olvashatsz. Panama kizárólag érméket adott ki eddig, papírpénzük nincs. Az országban a dollár bankjegyek forognak, azzal lehet fizetni. Egyszer “próbálkoztak” csak meg bankjegy kiadással, de az is “rosszul” sült el. 1941-ben Dr. Arnulfo Arias elnök életbe léptette a panamai alkotmány 156. cikkét. Ez a cikk felhatalmazta a magánbankokat és az állami bankokat magánvaluta, Balboa bankjegyek kibocsátására, és ennek eredményeként létrejött az El Banco Central de Emisión de la República de Panamá, vagyis a Panamai Köztársaság Központi Kibocsátási Bankja. 2,7 millió bankjegyet forgalomba is hoztak, azonban 7 nappal később, katona puccsal, Arias helyébe Ricardo Adolfo de la Guardia Arango lépett. A megalakuló új kormány azonnal leállította a bankjegy kibocsátást, bezárta a bankot, és elrendelte az addig kibocsátott 2,7 millió bankjegy elégetését. Így ezekből a bankjegyekből nagyon kevés maradt fenn ( 7000 darab körül?? ), és a mai napig az úgynevezett „Hét napos bankjegyek” (más néven „Arias”)- nak hívják őket, értékes gyűjtői darabnak számítanak. Szép, tetszetős bankjegyek lettek volna, kár értük 🙁


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Oxfordi Egyetem régebbi, mint az Azték Birodalom. Az Oxfordi Egyetem már 1096-ban fogadta az első hallgatókat. Ezzel szemben Tenochtitlán városát a Texcoco-tónál, amely az Azték Birodalom fővárosa lett, "csak" 1325 táján alapították.

Egy ilyen 1 balboas, hitelesítve, 1000-1200$ körül, vagyis jelenlegi érfolyamon kb.: 320-380 ezer Ft körül áron szokott árveréseken elkelni.

A bankjegyeket 1942. június 13-tól július 6-ig a Iparművészeti Főiskola műhelyeiben égették el. ( A kép forrása: közkincs, CC0 1.0 DEED, CC0 1.0 Universal )

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések