Skócia hegyvidékein, szigetein és alföldein büszkén terül el egy szúrós lila bogáncs, amely évszázadok óta Skócia nemzeti szimbólumaként tündököl. A Cirsium vulgare ( dárdás bogáncs, közönséges aszat ) fészkesvirágzatú, az őszirózsafélék családjába tartozó, kétéves, lágyszárú növény, és már régóta fontos jelkép a skótok történelmében. Szokás “Skócia virágának” is nevezni, és egyben elmondhatjuk róla, hogy a skóciai bogáncs a legrégebbi feljegyzett nemzeti virágzó növény ( mint jelkép ).
Számos legenda kering arról, hogyan vált a bogáncs Skócia jelképévé, de a legtöbb történet egy 1263-as csatából származik. A largs-i csatában III. Sándor skót király legyőzi IV. Haakon norvég király viking armadáját. Nézzük meg röviden ennek az időszaknak az összefoglalóját. Skócia jelentős része hosszú évszázadokon keresztül a Norvég Királyság része volt. 1263-ra azonban Norvégia látszólag elvesztette érdeklődését korábbi területei iránt. Ebben az időszakban III. Sándor király javasolta a Nyugati-szigetek és Kintyre visszavásárlását IV. Haakon norvég királytól, ami újra felkeltette a norvég érdeklődést Skócia iránt. 1263 nyarán Haakon norvég király hatalmas hajóflottával indult a skót partok felé, szándékában a skótok meghódítása állt. Azonban a viharok néhány hajóját az ayrshire-i Largs partjaira kényszerítették, ahol norvég csapatok partra is szálltak. A legendák szerint a skandinávok megpróbálták meglepni az alvó skótokat, ám egy bogáncsos területen járva egy norvég katona belelépett a szúrós tüskékbe, és felkiáltott a fájdalomtól. Ez a kiáltás riasztotta a skótokat, akik felkeltek és sikeresen megállították az inváziót. A bogáncs szerepét a csatában elismerve, Skócia nemzeti szimbólumává vált.
A szúrós bogáncs, a Cirsium vulgare ( A kép forrása: Shutterstock/Krolya25, nts.org.uk )
A bogáncsot először III. Jakab 1474-ben kibocsátott ezüstérméin használták királyi szimbólumként. 1540-re pedig már a királyság nemzeti jelképeként ismerték el. Ugyanebben az évben alapították meg a “Bogáncs Rendet” V. Jakab király uralkodása alatt. A rend célja az volt, hogy kihangsúlyozza Skócia és a skótok büszkeségét. A Bogáncs Rend jelvényén ez az írás szerepel “Nemo me impune lacessit” – “Senki sem bánthat engem büntetés nélkül“, amelyet a skótok gyakran fordítanak így: “Ki merészkedik velem szembeszállni?“”, középen pedig a bogáncs.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A Bogáncs Rend csillaga
A “bogáncs” végül folyamatosan megjelent a skót érméken, nagyjából hasonló formában ábrázolva. Majd miután Skócia az Egyesült Királyság része ( tagországa ) lett ( A Skót Királyság 1707. május 1-jéig független állam volt, ekkor azonban az Acts of Union (az egyesülési törvények) egyfajta politikai államszövetség vonta az angol királysággal, és ezzel tulajdonképpen létrejött Nagy-Britannia ), a brit érmékre is rákerült több alkalommal.
1 Thistle Merk ( bogáncs merk ), VI. Jakab 1567-1625 Nyolcadik pénzverés, 1601. A “merk” egy régi skót kifejezés, amely a skót pénznem egy egységét jelentette. ( A kép forrása: silburycoins.co.uk )
5 Pence ( penny ), 2008 ( A kép forrása: coinsanduk.com )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?