Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Tudtad, hogy már több mint 40 éve lehet tévét nézni karórán? A japán Seiko 1982-ben már piacra dobta „minden okosórák ősét”!
Posted in

Tudtad, hogy már több mint 40 éve lehet tévét nézni karórán? A japán Seiko 1982-ben már piacra dobta „minden okosórák ősét”!

A hordható technológia történetét ma leggyakrabban az okosórák megjelenésétől számítjuk, holott a gondolat jóval korábban megszületett. Már a nyolcvanas évek elején akadt egy japán mérnökcsapat, amely komolyan vette azt az elképzelést, hogy az információ- és médiatartalom ne helyhez kötötten, hanem mozgás közben is elérhető legyen.…

A világ legkisebb érméjét nagyítóval együtt árulták, mert szabad szemmel alig látható
Posted in

A világ legkisebb érméjét nagyítóval együtt árulták, mert szabad szemmel alig látható

A numizmatika történetében időről időre születnek olyan különleges alkotások, amelyek nemcsak technikai bravúrként, hanem szimbolikus jelentőségük miatt is kiemelkednek. Ilyen a horvát pénzverde egyik legkülönlegesebb darabja, a 2022-ben kibocsátott „Hum” elnevezésű egykuna névértékű aranyérme, amely 2024. június 27-én hivatalosan is elnyerte a világ legkisebb érméje…