Tudtad? ( történelmi érdekességek )

 
A ruandai népirtás amely a második világháború óta az egyik legnagyobb tömegmészárlás volt, 1994. április 6-tól július közepéig zajlott, amikor hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer tuszit és mérsékelt hutut öltek meg. Az országban korábban a tuszi kisebbség vezette a kormányt, de amikor Ruanda felszabadult a belga gyarmati uralom alól, a hutuk vették át az irányítást, és megkezdődött a tuszik üldözése. A népirtás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 1994. április 6-án ismeretlenek lelőtték Juvénal Habyarimana hutu elnök repülőgépét, amelyért a tuszikat vádolták, bár valószínű, hogy hutu szélsőségesek követték el a merényletet. A mészárlások április 7-én kezdődtek, amikor hutu szélsőségesek meggyilkolták a miniszterelnök asszonyt és 10 ENSZ-katonát, akiknek testét brutálisan meggyalázták. A világszervezet ezután hazarendelte a békefenntartók nagy részét, és csak kevesen maradtak Ruandában. Az országban a hadsereg és a hutu milíciák útzárakat állítottak fel, ahol a tuszik csak akkor menekülhettek meg, ha ENSZ-járműben utaztak. Az ENSZ katonái néha cigarettával, sörrel vagy whiskyvel fizették le a milicistákat, hogy megmentsék a tuszikat. A gyilkosságokat gyakran bozótvágó késsel, karddal, lándzsával vagy bottal hajtották végre, áldozataik között nők és gyerekek is voltak. Sok hutu férjet kényszerítettek arra, hogy saját tuszi feleségét ölje meg, mivel sokan vegyes házasságban éltek. A vérengzések során a gyilkosok gyakran iskolákban és templomokban mészároltak le embereket, gyakran a keresztény papok együttműködésével. Vidéken a holttesteket banánlevelekkel takarták le, hogy elrejtsék a mészárlás nyomait a légi felvételeken. A népirtás alatt 2-500 ezer nőt erőszakoltak meg, és becslések szerint 2-10 ezer gyermek született az erőszakos közösülések következtében. Az erőszakot gyakran szándékosan HIV-fertőzött milicisták követték el, hogy ezzel is pusztítsák a tuszikat. A vérengzéseknek július közepén az FPR ( Ruandai Hazafias Front ) alakulatai vetettek véget, akik átvették az ország irányítását és új kormányt alakítottak. Az események következtében mintegy 2 millió hutu menekült el Ruandából.
Posted in

Világszinten is ritkaságnak számító régészeti leletek kerültek elő a belgiumi Nieuwpoort városában!

Egy különleges régészeti felfedezés borzolta fel a szakma érdeklődését a belgiumi Nieuwpoort városában, ahol egy építkezés előkészítése során több száz középkori ágyúgolyóra bukkantak. A leletek nemcsak látványosak, hanem jelentős történeti értékkel is bírnak, hiszen a város múltjának egy eddig kevéssé ismert fejezetébe engednek betekintést.


A feltárás egy új közigazgatási központ építését megelőző régészeti kutatás során történt. A város közleménye szerint a vizsgálatok már eddig is „rendkívül értékes leleteket” hoztak felszínre, amelyek segíthetnek jobban megérteni Nieuwpoort történelmének fontos korszakait. A régészek mintegy 450 darab kő ágyúgolyót találtak, amelyek a Kr. u. 1350 és 1600 közötti időszakból származnak. Ezeket feltehetően olyan ostromgépekből lőtték ki, mint a trebuchet vagy a katapult. Ugyanakkor a leletek egységes kialakítása és gondos megmunkálása arra utal, hogy akár korai lőfegyverekhez is használhatták őket. Érdekesség, hogy a különböző méretű golyók egy sokszínű fegyverarzenál jelenlétére utalnak. A szakértők szerint ez a felfedezés egyedülálló lehet: jelenlegi tudásunk szerint Flandriában eddig nem találtak hasonló mennyiségű és jellegű leletet, sőt akár világszinten is ritkaságnak számíthat.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott.

A feltárás során nemcsak középkori emlékek kerültek elő. A régészek egy első világháborús lövedéket, valamint falmaradványokat és padlószinteket is azonosítottak, amelyek a terület hosszú távú használatát bizonyítják. A lelőhely különösen jelentős, mivel közel található a városházához és annak harangtornyához, amely már a 13. század óta áll. A kutatást vezető szakemberek – köztük Alexander Doucet – szerint az ásatás április elejére lezárult, azonban a munka java még hátravan. A leletek elemzése és feldolgozása akár két évet is igénybe vehet, mielőtt végleges jelentés készülne. A legnagyobb rejtély továbbra is az, hogy miért egy helyen halmozódtak fel ezek az ágyúgolyók. Egy lehetséges magyarázat szerint egy pincét tölthettek fel velük, de ezt még további vizsgálatoknak kell megerősíteniük.


A nieuwpoorti lelet nemcsak látványos régészeti szenzáció, hanem fontos történeti forrás is, amely új megvilágításba helyezheti a középkori hadviselést és a város múltját. A következő évek kutatásai várhatóan további részleteket tárnak fel a különös ágyúgolyó-gyűjtemény eredetéről és szerepéről. A város pedig – a szakértők javaslata alapján – akár egyben is bemutathatja ezt az egyedülálló leletegyüttest a nagyközönség számára.

Hirdetés