A nindzsák ( vagy más néven sinobik ) a feudális Japán titkos ügynökei és harcosai voltak, akiket elsősorban kémkedésre, szabotázsra és orgyilkosságra képeztek ki. Többnyire a szamurájok vagy a hadurak szolgálatában álltak, akik olyan feladatokra vették igénybe őket, amelyeket a busidó ( a szamuráj becsületkódex ) tiltott – például az árulást, a megtévesztést vagy a hátbatámadást.
A nindzsucsu ( a nindzsa harcművészetének rendszere ) a 7–9. század között kezdett kialakulni, kínai és indiai harci filozófiák, valamint szerzetesi tanítások hatására. A Tang-dinasztia bukása után Japánba menekült kínai katonák és szerzetesek új taktikákat hoztak, amelyekből a nindzsák gerillaharc-módszerei születtek. A hagyomány szerint a nindzsák első „iskolája” a Togakure-ryū volt, amelyet Togakure Daiszuke alapított a 12. században. Daiszuke eredetileg szamuráj volt, de egy elveszített csata után megtagadta az öngyilkosságot ( szepukut ), és a hegyekbe menekült. Ott egy kínai harcos szerzetessel, Kain Dósival együtt fejlesztette ki az új, ravasz és rejtőzködő harcmodort, amely szemben állt a szamurájok nyílt becsületkódexével.
Illusztráció a cikkhez
A nindzsák között férfiak és nők egyaránt tevékenykedtek. A kunoicsik, azaz női nindzsák, gyakran táncosnőként, szolgálóként vagy ágyasként férkőztek be az ellenség köreibe, hogy hírszerzést végezzenek, vagy akár gyilkosságot kövessenek el. A nindzsák központjai a Kóga és Iga tartományok voltak, ahol parasztok és egyszerű falusiak is megtanulták a harc és a túlélés fortélyait. A nindzsák igazán a háborús korszakban ( 1336–1600 ), a Sengoku-időszakban váltak nélkülözhetetlenné. Ekkor szinte minden hadúr alkalmazott nindzsákat – ellenséges kémek elpusztítására, hírszerzésre, vagy akár félrevezetésre. A legismertebb ellenük irányuló akció Oda Nobunaga hadjárata volt, aki 1579–1581 között lerombolta Iga tartományt, a nindzsák fellegvárát, bár azok később is folytatták tevékenységüket kisebb számban. A Tokugava-sógunátus idején ( 1603–1868 ) Japán békébe süllyedt, így a nindzsák szerepe fokozatosan megszűnt. A 19. századra már inkább legendák, majd a 20. században film- és képregényhősök lettek, ahol a valóságos, ügyes kémekből misztikus, feketébe öltözött, „láthatatlan” harcosok váltak.
A nindzsák és a szamurájok közötti különbség és kapcsolat
| Szempont | Szamuráj | Nindzsa ( Sinobi ) |
|---|---|---|
| Társadalmi státusz | Nemesi származású harcos osztály tagjai | Alsóbb rétegekből származó zsoldosok, kémek |
| Kódex / eszme | Busidó – becsület, hűség, önfeláldozás | Nindzsucsu – túlélés, rejtőzködés, megtévesztés |
| Harcmód | Nyílt, szemtől szembeni harc, karddal ( katana ) | Lopakodás, rajtaütés, mérgek, robbanószerek, fegyverek széles skálája |
| Feladat | A hűbérúr szolgálata, a rend és becsület megőrzése | Titkos küldetések, kémkedés, szabotázs, orgyilkosság |
| Felszerelés | Páncél, katana, íj | Könnyű ruha, dobócsillag ( shuriken ), füstbomba, rövid kard ( ninjatō ) |
| Életfelfogás | A becsület fontosabb az élettől | A siker és a túlélés mindenek felett |
A nindzsák tehát a szamurájok „árnyékai” voltak – ők végezték el azt, amit a nemesi harcosok becsülete nem engedett. A két réteg kölcsönösen függött egymástól: a szamurájok megbízták a nindzsákat titkos feladatokkal, ugyanakkor megvetették őket a „tisztátalan” módszereik miatt.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást. |
Ki az erősebb? – Nindzsa vagy szamuráj?
Ez a kérdés a japán történelem egyik kedvenc „mi lett volna, ha” vitája. A válasz: attól függ, milyen helyzetben harcolnak.
-
Nyílt, becsületes párbajban a szamuráj fölényben van: erősebb páncélban, képzett kardvívó, és harcedzett katona.
-
Éjszakai támadásban, csapdában vagy rajtaütésben viszont a nindzsa lenne az esélyesebb: a rejtőzködés, a taktika és a furfang mestere volt.
Tehát: Szemtől szemben – a szamuráj győz. Árnyékból támadva – a nindzsa. Vagy ahogy egy japán közmondás tartja:
„A szamuráj a napfényben harcol, a nindzsa az éjben győz.”
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?