Plovdiv óvárosában, Bulgáriában, a régészek egy figyelemre méltó ókori leletanyagot tártak fel a Philippopolis történelmi keleti kapujának közelében. Ez a felfedezés a város gazdag és régi történelmét tárja fel, amely több korszakon átível, a hellenisztikus időszaktól a római birodalomig. – írja a BTA, bolgár hírügynökség
A feltárások során több mint 500 db, különböző korszakból származó érme került elő, amelyek túlnyomórészt bronzból készültek. Ezek az érmék különböző időszakokat képviselnek, és arra utalnak, hogy a terület több mint 2500 éve lakott volt. Az érmék pontos összetételét még nem határozták meg teljesen, mivel néhány vastag patinával borított példány ezüstöt is tartalmazhat, ami megnehezíti azok azonosítását a terepen. Desislava Davidova, a Plovdivi Regionális Régészeti Múzeum munkatársa, aki az ásatásokat vezette, elmondta, hogy ezek az érmék az ősi település lakóinak mindennapi életébe nyújtanak bepillantást. Az érméken kívül egy másodlagos gödörben egy aranytömböt is találtak, amely nem érmegyártásra, hanem ékszerkészítéshez szolgált sablonként. Ez a lelet különleges betekintést nyújt abba, hogy a területen kézműves tevékenység folyt, és arra utal, hogy a rómaiak érkezése előtt kis műhelyek működtek itt. Ezek a műhelyek eltértek a város délkeleti részén található műhelyektől, ahol különböző típusú termelés zajlott.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Az ásatás helyszíne ( A kép forrása: BTA )
A régészeti lelőhely gazdag történelmi rétegei akár hét méter mélységig is elérhetnek. A csapat ásatásai során körülbelül 6,5 méter mélységben találtak építményeket és leleteket, amelyek különböző korszakokból, köztük a hellenisztikus ( i.e. 3–1. század ) és a római korból származnak. A leletek között számos kerámiaedény is előkerült, amelyek az i.sz. 3–4. századból származnak, valamint egy vaslámpa, amely ritka leletnek számít, tekintettel arra, hogy az anyag az évszázadok során gyakran elpusztul. A feltárások egyik legfigyelemreméltóbb felfedezése egy szobor talapzatáról származó felirat, amely Septimius Severus császár uralkodásának idejéből származik ( i.sz. 193-211 ). Dr. Nikolay Sharankov, az epigráfia szakértője szerint a felirat valószínűleg megtisztelő jellegű, bár további elemzésre van szükség a teljes értelmezéshez. Az ásatás leleteit további elemzésnek vetik alá, hogy jobban megérthessék Philippopolis történelmét, amely város a trákok, rómaiak és bizánciak hatása alatt állt, mindegyikük rányomta bélyegét a város kulturális és építészeti örökségére. Plovdiv, amely Európa egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa, gazdag és változatos múlttal rendelkezik, amely most a régészeti leletek révén új megvilágításba kerül.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?