Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

kereskedelmi token

“Meseország” Oroszország közepén, ahol saját nyelvet beszélnek ( Kenyér, és kőolajtokenek Tatárföldön )
Posted in

“Meseország” Oroszország közepén, ahol saját nyelvet beszélnek ( Kenyér, és kőolajtokenek Tatárföldön )

Az 1990-es évek eleje a Szovjetunió széthullásával nemcsak politikai és társadalmi, hanem gazdasági átalakulás időszaka is volt. A Tatár Köztársaság ( vagy Tatárföld, Tatársztán ) az oroszországi autonóm köztársaság, saját útját kereste a bizonytalan időkben, miközben igyekezett megőrizni kapcsolatait a központi hatalommal. Ennek egyik különleges példája volt a kenyér- és…

A “halászérmék” története a Feröer-szigeteken
Posted in

A “halászérmék” története a Feröer-szigeteken

A magánpénzek kibocsátása a 20. század első felében nem volt ritka, különösen a távoli vagy elszigetelt területeken, ahol a hivatalos pénzhez való hozzáférés nehézségekbe ütközött. Az ilyen pénzérmék gyakran egy-egy vállalat, kereskedő vagy helyi közösség kezdeményezésére jöttek létre, hogy megkönnyítsék a helyi gazdaság működését. A…