A hidegháború évtizedei nemcsak politikai és katonai szembenállást hoztak, hanem olyan mérnöki kihívásokat is, amelyek gyakran a józan ész határait súrolták. Az atomfegyverek megjelenésével a hadviselés logikája gyökeresen átalakult: ami korábban biztonságosnak számított, az egyik napról a másikra sebezhető célponttá vált. Ebben a környezetben született…
Amikor Donald Trump amerikai elnök 2019-ben nyíltan felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, a világ közvéleménye jobbára meghökkenéssel és gúnnyal reagált. A legtöbb elemzés azonnal katonai-stratégiai indokokat keresett: az Északi-sarkvidék ellenőrzése, az orosz és kínai befolyás ellensúlyozása, a rakétavédelmi rendszerek kiterjesztése. Mindez logikus – de talán nem…
Egy nukleáris bunker ( atombunker ) „csupán néhány napra” van attól, hogy a tengerbe dőljön a partmenti erózió miatt. Az East Yorkshire-i partvidéken, Tunstall közelében álló téglából épült bunker körülbelül 70 évesnek számít, és eredetileg megfigyelőállomásnak tervezték egy esetleges nukleáris háború idejére. – írja BBC…
Az azonosítatlan repülő tárgyak – közkeletű nevükön ufók – témája a 20. század második felétől vált a populáris kultúra és az alternatív kutatások egyik legvitatottabb területévé. A legtöbben modern jelenségként tekintenek rá, amely a repülés, a rakétatechnika és az űrkorszak hajnalával jelent meg. Időről időre…
1945 februárjának elején, a jaltai konferencián a „nagy hármak” – Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin – felosztották egymás között Európa politikai befolyási övezeteit. Nem telt el sok idő, és a kontinens keleti és nyugati fele közé lehullt a vasfüggöny. A nyugati szövetségesek…
Az 1950-es évek végére a hidegháború légköre egyre fojtogatóbbá vált. A Szovjetunió sikeres interkontinentális ballisztikus rakétakísérletei és az 1957-ben fellőtt Szputnyik műhold az Egyesült Államokat teljesen új stratégiai gondolkodásra kényszerítették. A technológiai és katonai versenyfutásban minden olyan előny számított, amely akár csak csekély mértékben is…
A hidegháború hajnalán, az 1940-es évek végén az emberiség belépett a nukleáris korszakba – és lehet, hogy ezzel egyidőben valami ( vagy valaki ) más is felfigyelt ránk. A svéd Nordic Institute for Theoretical Physics kutatói új, tudományosan lektorált tanulmányukban azt állítják: léteznek bizonyítékok arra,…
A 20. század történelme tele van olyan alakokkal, akikre egy-egy nemzet, sőt az egész világ emlékezete épül. Közülük kettő különösen kiemelkedik – és különös módon, egy fiatal amerikai politikus, John F. Kennedy, életének egy szakaszában még maga is észrevette a köztük húzódó furcsa párhuzamot. A…
A hidegháború éveiben az emberiség közvetlenül szembesült a nukleáris háború fenyegetésével. Bár a két szuperhatalom között nyílt összecsapás szerencsére elmaradt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió – majd annak örököseként Oroszország – olyan különleges eszközöket fejlesztett ki, amelyek a legvégső esetben biztosították volna a katonai…
A mérnökök körében jól ismert, régi mondás így szól: „Ha mozog, pedig nem kellene – használj szigetelőszalagot. Ha nem mozog, pedig kellene – használj WD-40-et.” Az ikonikus „szerszámosláda egy dobozban” nevű termék, a WD-40, közel hatvan éve segíti a laikusokat és a szakembereket egyaránt, hogy…
