Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Az ókor legmodernebb pénzügyi rendszere, ahol már utalni is lehetett – a ptolemaioszi gabonabankok története
Posted in

Az ókor legmodernebb pénzügyi rendszere, ahol már utalni is lehetett – a ptolemaioszi gabonabankok története

A pénz történetét sokan az érmék megjelenésével kezdik, pedig az emberiség jóval korábban is működtetett kifinomult pénzügyi rendszereket. Az egyik legmeglepőbb és legfejlettebb ilyen rendszer az ókori Egyiptomban, a Ptolemaiosz‑korban ( Kr. e. 323–30 ) alakult ki, amikor a gabona – a Nílus ajándéka –…

Rejtélyes, rég elfeledett város nyomára bukkantak a Nílus-deltában
Posted in

Rejtélyes, rég elfeledett város nyomára bukkantak a Nílus-deltában

Egyiptom keleti Nílus-deltájának napsütötte, elhagyatott árterületén régészek egy elfeledett várost tártak fel, amelyet egykor a kobrafejű védelmező istennő, Wadjet oltalma alatt emeltek. A „fáraók dombjaként” is ismert Tell el-Fara’in halma alatt bukkantak rá Imet városának maradványaira – egy olyan fontos településre a késő kori Egyiptomból,…