Régészek megerősítették a hajdani Hajibey oszmán erőd és a korábbi genovai Ginestra erőd helyét az ukrajnai Odessza városában!

Régészek végre hivatalosan is megerősítették a rég elveszettnek hitt Hajibey oszmán erőd és az azt megelőző genovai Ginestra erőd helyszínét, amelyek az ukrajnai Odesza városának Primorszkij sétányán, a föld alatt találhatók. A felfedezést a Dél-ukrajnai Nemzeti Pedagógiai Egyetem és az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének expedíciója tette háromhetes ásatás során, nem messze a híres Richelieu herceg szobrától.

Ez a terület régóta gyaníthatóan ősi települések maradványait rejtette, ám soha nem végeztek itt teljes feltárást – egészen mostanáig. A kutatók olyan kultúrrétegeket tártak fel, amelyek egy 14. századi genovai erődre utalnak, amelyet később az oszmán Hajibey-erőd váltott fel. A Ginestra névre hallgató genovai erődöt valószínűleg a Genovai Köztársaság tengeri kereskedői használták, akik a középkorban meghatározó szereplői voltak a Fekete-tenger térségének.

Az eredmények megerősítették azokat a 2021-es radaros szkenneléseket, amelyek rendellenességeket jeleztek a térség alatt. A mostani feltárás során előkerültek egy oszmán part menti ágyúsánc maradványai is, amely a Richelieu-szobor, a sikló és a közeli sikátorok között helyezkedett el – körülbelül 40×40 méteres területen. A kőfalakkal megerősített üteg alig néhány méterre volt a sziklaszirt szélétől, célja pedig az volt, hogy az öböl bejáratát ágyútűzzel védje. A 32 méterrel a tengerszint felett fekvő elhelyezkedése stratégiai szempontból kiváló volt, mivel lehetővé tette a kikötő és a közeli szurdokok ellenőrzését. A pusztítás nyomai szinte mindenütt jelen voltak. Sok falat szétszedtek, köveiket pedig újrahasznosították, miután az orosz csapatok 1789-ben elfoglalták és lerombolták az erődöt. A romok között oszmán pilaszterfővárosokat, valamint kerámiák és bronztárgyak töredékeit is megtalálták. A régészek olyan rétegeket is azonosítottak, amelyek Kr. e. 5. századból származnak, és az ókori görög Histriai Kikötő településhez köthetők. Ez arra utal, hogy Odesza történelme nem csupán a középkorra nyúlik vissza, hanem sokkal mélyebben gyökerezik az időben.

A 14. századi genovai jelenlétet számos lelet – köztük importált bizánci érmék és kerámiák – is igazolja. Ezek az emlékek bizonyítják Genova hatását arra az időszakra, amikor a köztársaság uralta a Fekete-tenger kereskedelmi útvonalait, beleértve a rabszolgakereskedelmet is. A Hajibey-erőd pontos helye közel kétszáz éve vita tárgyát képezte, mivel nem maradtak fenn róla térképek, és látható romjai sem voltak. Sokan úgy vélték, hogy az alapjait földcsuszamlások vagy későbbi építkezések semmisítették meg. A friss feltárás során azonban olyan építészeti elemek kerültek elő, amelyek 18. századi tervezésre utalnak, és a helyszín elhelyezkedése is megfelel a korabeli térképeken szereplő adatoknak. Ez a réteges feltárás egyértelműen megerősíti, hogy Odesza mindig is fontos kereskedelmi és birodalmi találkozópont volt. Ami a város alatt rejtőzik, az nem csupán rombolás és újjáépítés története, hanem évszázadokon átívelő kulturális cserefolyamatok lenyomata is, amelyek formálták az egész térséget.