Propaganda-szükségpénz kemény politikai üzenetekkel ( Németország, Bielefeld, 1 “Aranymárka”, 1923 )

Bielefeld városa különleges helyet foglal el Németország történelmében és kultúrájában, gazdag múltjának számos emlékeivel. Az 1923-ban kiadott bielefeldi szükségpénzérmék a háború utáni Németország gazdasági és társadalmi nehézségeinek ikonikus lenyomatai. Ezek az érmek nem csupán fizetőeszközként szolgáltak, hanem a korszak politikai és kulturális narratíváinak erőteljes hordozói is voltak. Az érmek szimbolikája, művészi kidolgozottsága és allegorikus ábrázolásai tükrözték a német nemzet belső küzdelmeit, a politikai ellentéteket és az első világháborút követő mély elégedetlenséget. Ezek az alkotások nem csupán a gazdasági túlélés eszközei voltak, hanem az identitás és a nemzeti öntudat szimbolikus megnyilvánulásai is

Bielefeld egy körülbelül 325 000 lakosú város Észak-Rajna–Vesztfáliában, amely a Teutoburgi-erdő nyugati és keleti lejtőin helyezkedik el. Bielefeld városi kerület, ami azt jelenti, hogy az a 116 német város egyike, amely önálló közigazgatási körzetet alkot. A várost 1214-ben alapította IV. Hermann gróf, és idővel egy megerősített településsé vált, amely finom vászontermékeiről lett ismert. A város igazgatása az évszázadok során többször gazdát cserélt, míg a 19. század elején, a napóleoni háborúkat követően, Porosz Királyság fennhatósága alá került. A vasút megérkezése a 19. század közepén jelentős változást hozott: az iparosodás malmokat, fémműhelyeket és folyamatosan növekvő népességet eredményezett. Az első világháború idejére Bielefeld a Német Birodalom részeként vett részt a háborúban. A város fontos ipari központként szolgált, hozzájárulva a német hadigépezet ellátásához. A háború végére azonban Bielefeldet sem kerülte el az a kimerültség és gazdasági válság, amely Németországot a háború alatt és után sújtotta. A háborút követően Bielefeld a szükségpénz ( notgeld ) egyik legjelentősebb kibocsátójává vált. „A vászon városaként” emlegetett település a háború utáni időszakban, különösen a hiperinfláció idején, kiterjedt és népszerű sorozatot bocsátott ki, amelyet selyemre, vászonra és bársonyra nyomtattak. Emellett különféle érméket is vertek, amelyek közül sok erőteljes politikai üzeneteket hordozott.

Németország, Bielefeld, 1 Aranymárka szükségpénz, 1923. ( A kép forrása: onebid.cz )

Az 1923-ban kiadott bielefeldi szükségpénzérme az 1 “Aranymárka” ( Not-Goldmark ) a korszak egyik legösszetettebb és legerőteljesebb propagandaelemekkel bíró pénze, amely kivételes művészi kidolgozottságával emelkedik ki a szükségpénzek sorából. Ez az érme különböző fémekből készült, például aranyozott rézből, bronzból, és néhány rendkívül ritka példány ezüstből. Mindegyik sima éllel és “medál típusú” tengelybeállítással rendelkezik, átmérőjük 31,7 milliméter. A rézből készült darabok súlya 13,8 gramm.

A “medál típusú tengelybeállítás” kifejezés arra utal, hogy az érme, hasonlóan egy medálhoz, elforgatható a tengelye körül, de nem a hagyományos érmeformájú elrendezésben, ahol az egyik oldal mindig azonos irányban áll. Az ilyen típusú érméknél a két oldal (avers és reversz) ellentétes irányban foroghat, mint egy medál esetében, amely láncon függve szabadon mozog. A medál típusú tengelybeállítás azt jelenti tehát, hogy az érem nem fixen rögzített, hanem képes elforogni egy központi tengely körül. Ez a kialakítás gyakran használatos ékszereknél, de az érmék esetében is előfordulhat.

Az érmék veréséért a városi takarékpénztár volt a felelős, és ugyanez az intézmény árusította őket 1923-ban. Az érme a háború utáni Németországban uralkodó elégedetlenséget, a gazdasági nehézségeket és a politikai feszültségeket hivatott megörökíteni, miközben erőteljesen reflektál az első világháború vereségével kapcsolatos széles körben elterjedt „Tőrdöfés-legendára” ( Dolchstoßlegende ). Az érme előlapján a „Michel unbesiegt aber betrogen” ( „Michel, legyőzetlen, de elárult” ) felirat olvasható, amely közvetlenül utal a német vereség alternatív magyarázatára. A legenda szerint Németország nem katonai vereséget szenvedett, hanem a politikai árulás és a hátország elégtelen támogatása miatt omlott össze. Az ábrázoláson Michel, a német nép allegorikus figurája látható, aki Otto von Bismarck arcvonásaival és egy éjszakai sapkával jelenik meg. Michel az egyszerű német polgárt testesíti meg, aki békében szeretne élni, távol az államhatalomtól. A figura már a 16. századtól kezdve szerepel a német irodalomban és politikai karikatúrákban, ahol gyakran „szundikáló” vagy elnyomott közemberként ábrázolják.

„MICHEL UNBESIEGT ABER BETROGEN”

Az érme hátlapja bonyolult ikonográfiát tartalmaz. A „Einig und gleich, ein Volk, ein Reich” ( „Egységben és egyenlőségben, egy nép, egy birodalom” ) felirat a német nemzeti egységet hangsúlyozza. Az ábrázolások között szerepel egy térdelő ördög, aki Raymond Poincaré francia elnököt szimbolizálja. Körülötte olvasható neve, felette pedig egy bibliai idézet a Sirák könyvéből: „SIRACH 23 VERS 7” ( „Halljátok meg, gyermekek, a nyelv fegyelmét: aki azt megtartja, nem vétkezik ajkával” ). Az ördög felett elhelyezett idézet erkölcsi ítéletet fogalmaz meg a francia elnök és a Versailles-i békeszerződés feltételeivel kapcsolatban. A hátlapon látható továbbá egy kovács, aki kalapácsára támaszkodik, mellette a „not” ( „vészhelyzet” ) és a „GOLDMARK” felirat. Az utóbbi betűi egy akrosztichont alkotnak: „GERMANEN LIEBET DEUTSCHLAND MIT ANDACHT REINHEIT KRAFT” ( „Germánok, szeressétek Németországot áhítattal, tisztasággal, erővel” ). A kovács motívuma egy bielefeldi helyi legendára, a „Bielefeld kovácsára” utal, aki az ördöggel kötött szövetséget. Ez a kép egyszerre szimbolizálja az ipari munkaerőt és a német nép kitartását.

„WILSON 14 PUNKTE WAFFENSTILLSTAND 1918”

Az érme jobb oldalán egy pajzs látható, amelyen az „WILSON 14 PUNKTE WAFFENSTILLSTAND 1918” („Wilson 14 pontja – fegyverszünet 1918”) felirat olvasható. Woodrow Wilson amerikai elnök híres 14 pontja a békekötés mérsékelt feltételeit fogalmazta meg, amelyeket Németország elfogadott, azonban a Versailles-i békeszerződés ennél sokkal szigorúbb feltételeket szabott, ami mély elégedetlenséget váltott ki a német társadalomban. A további feliratok és szimbólumok a korszak eseményeire és politikai vezetőire utalnak. Az „MINISTER SEVE” felirat Carl Wilhelm Severingre, a Weimari Köztársaság egyik politikusára utal. Az „11.8.1923” dátum arra a napra emlékeztet, amikor Németország megszakította a jóvátételi kifizetéseket a francia-belga Ruhr-vidéki megszállás következtében. Az „Ruhrhilfe” ( „Ruhr-segély” ) a németek ellenállását és a megszállás miatti szolidaritást szimbolizálja.

„SIRACH 30 VERS 12”

Az érme szövegei között szerepel még egy másik idézet a Sirák könyvéből ( „SIRACH 30 VERS 12” ): „Hajlítsd meg a nyakát ifjú korában, és verd meg az oldalát, míg gyerek, hogy ne váljék makaccsá, és ne hozzon szomorúságot szívedre.” Ez az idézet a fegyelem és a korai nevelés fontosságát hangsúlyozza, amely allegorikus jelentéssel bírhat a német nép és a vezetés kapcsolatára nézve. Az érme politikai propagandája erőteljes kritikát fogalmaz meg a háború utáni német társadalmi helyzettel kapcsolatban. A „novemberi bűnösök” ( a Weimari Köztársaság vezetői ) és az ipari haszonlesők árulásáért, valamint a zsidó és marxista közösségek állítólagos összeesküvéséért okolva, az érme vizuális formában testesíti meg a „Tőrdöfés-legenda” narratíváját. A propaganda célja a német nemzeti egység erősítése és a háborús vereség miatti megaláztatás feloldása volt. Ez az érme egyszerre a művészi önkifejezés és a politikai üzenet közvetítésének eszköze egy súlyos történelmi időszakban.

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )