Az orosz történelemben is találhatunk bőven, érdekességet, furcsaságokat, értelmetlen törvényeket, döntéseket. Nos most nem is írom nagyon körbe, hanem belevágok a közepébe.
A szakálladó bevezetése
I. ( Nagy ) Péter orosz cár, 1698-ban szakálladót vezetett be annak érdekében, hogy az orosz társadalmat “összhangba” hozza a nyugat-európai modellekkel. A szakálladó egy olyan kormányzati politika, “adónem” amely megköveteli a férfiaktól, hogy amennyiben szakállt akarnak viselni, fizessenek ezért a kiváltságáért. Ennek a legjobban dokumentált példája, a 18. században volt érvényben Oroszországban.
A cár elvárta tehát a férfiaktól, hogy borotválkozzanak meg, és nyugati ruhákat viseljenek. Felhatalmazta a rendőrséget, hogy akár erőszakkal is kikényszeríthetik ezt. Csak az mentesülhetett ez alól, aki megfizette a szakálladót. Aki ezt is megtagadta, vagy nem tudta befizetni, azt akár nyilvánosan, erőszakkal borotválták meg. A tisztára borotválkozással szembeni ellenállás ennek ellenére, széles körben elterjedt, mert sokan úgy vélték, hogy egy férfinak vallási követelmény a szakáll viselése, ráadásul az orosz ortodox egyház istenkáromlásnak nyilvánította a borotválkozást.
Mennyi volt az adó?
A kivetett adó a szakállas férfi státuszától függött: a cári udvarral, katonasággal vagy kormányzattal kapcsolatban állókat évente 60 rubel fizetésére kötelezték; a gazdag kereskedőktől évi 100 rubelt, míg a többi kereskedőtől és városlakótól évi 60 rubelt befizetését várták el. A moszkovitáknak ( tőrzsgyökeres orosz, moszkvai, később a Szovjetunióban így nevezték a kommunista elveket, “vakon” követő személyeket ) évi 30 rubelt kellett fizetni. A papság, és a parasztok mentesültek a kötelező borotválkozás alól. Ráadásul a parasztoknak, csak a városba való belépéskor, és kilépéskor kellett fizetni 1-1 denga-t ( kopjeka durva megfelelőjének korai kifejezése ), amennyiben azt szakállasan akarták megtenni.
Egy korabeli propaganda, amely szakállnyírásra szólít fel
Adózási zseton, adó zseton: Ezt a kifejezést több katalógus is használja, de konkrét definíciót nem találtam, azonban fontosnak tartom kiemelni, és önálló fogalomként kezelni. A wikipédián a forgalmi adó tokenek ( Sales tax token ) leírás létezik, ami valamennyire hasonlíthat ehhez. Vagyis az adózási zseton egyfajta ellenjelzése annak, ha valaki befizette a “kötelezettségét”, és ezt egy ilyen zsetonnal, token-nal tudja igazolni. Vagyis egyfajta adóbefizetési igazolás 🙂
Megjelenik a szakálladózseton!
Az adót befizetőknek “szakálladózsetont” ( oroszul : Бородовой знак ) vagy “szakállkopejkát” ( бородовой копейки ) kellett maguknál hordaniuk. Ezzel tudták a hatóságoknak igazolni, hogy “törvényesen” viselnek szakállt, joguk van viselni. Az első példányt, példányokat már 1698-ban, vagy 1699-ben elkészítették, de ezt követően, csak 1705-ben, és 1710-ben vertek réz tokeneket. A legelső darabok-ból ( 1698, 1699 ? ) mindössze 2 példányt találtak. Ezek a legritkábbak, ezek értékéről, Tatyana Ershova, az ANO Pszkov Régészeti Központ tudományos főmunkatársa nyilatkozta még, hogy gyakorlatilag felbecsülhetetlenek, hisz megtalálásuk pillanatáig nem is tudtak a létezésükről. 1724-ben és 1725-ben rombusz alakú változatok jelennek meg. Ezek voltak az “utolsó körös” veretek.
Az említett token legritkább, első veret, Fotó: A Pszkov Régió Régészeti központja
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Hogyan nézett ki?
Fentebb már láthattatok egy képet, a legritkább, legrégebbi változatról. Azon is egy szakáll látható, egy felirattal. Az 1699-es és 1705-ös változat előlapjaira a “pénz elvéve” ( ДЕНГИ ВЗѦТЫ ), a dátum pedig cirill számokkal ( ҂АѰЕ ГОДѸ , “1705. évszám” 1705-ös évszámmal; 1705. évszáma) került. az 1710-es verzió nagyrészt ugyanaz volt, frissített dátummal ( ҂АѰІ , “1710”). Az 1724/1725-ös rombusz alakú változat hátoldalán simán szerepelt a “szakálladó” ( СБОРОДЫ ПОШЛИНА ВЗЯТА ) felirattal az előlapon, a szélén pedig a “szakáll felesleges teher” ( ТНЦЦАЛОР ) ( АДООР ). A későbbi példányokon a dátumot arab számokkal írták
1705-ös, szakállas verzió, © Rare Coins Auction house
1725-ös, sima feliratos verzió, © Rare Coins Auction house
Mi lett a szakálladó sorsa?
Az adó bevételek megemelkedtek, de nem jelentősen, vagyis pénzügyi szempontból az adó sikertelen volt. A történészek véleménye szerint, nagy valószínűséggel nem is feltétlenül bevételszerzés volt a célja a cárnak, hanem valóban maga a szakállmentes társadalom 🙂 elérése. Azonban az egyik legfőbb probléma az volt, hogy nagyon nehezen lehetett kezelni és beszedni ezt az adót, illetve a társadalmi ellenállás végig erős maradt. I. Péter halála után, 1728-ban ezeket a tokeneket, zsetonokat kivonták a forgalomból, és újra verték, bár a szakállviselési kötelezettségről szóló törvény még 1772-ig érvényben maradt, ekkor helyezte ugyanis hivatalosan is hatályon kívül a szakálladót Nagy Katalin cárnő.
Volt máshol is szakálladó? Más is “próbálkozott” ezzel?
Bizony, hogy igen. Ha eddig megmosolyogtátok, hogy milyen “hülyék” az oroszok, korai volt az “öröm”, mert több példát is tudunk még említeni, ebből 1, és fél 🙂 európai, illetve Jemenben is próbálkoztak ezzel, nem is olyan régen. Franciaországban, a szakállas I. Ferenc király az 1500-as évek elején kapott jóváhagyást a pápától, hogy adót vessen ki a papok szakállára, részben a Szent Római Birodalommal vívott háborúi finanszírozására. Ez erős megosztottsághoz vezetett a tehetősebb udvari egyháztagok között, akik megengedhették maguknak az adót, és a szegényebb falusi papok között, akik nem tudtak fizetni. A “fél” példa pedig Anglia, mivel az úgynevezett Tudor-szakálladó korabeli dokumentációja hiányos, vagy hiányzik. Még maga az Országos Levéltár sem rendelkezik ilyen adó bevezetéséről szóló dokumentumokkal, azonban makacsul fennmaradt az a “legenda” amely azt állítja, hogy VIII. Henrik angol király, aki maga is szakállt viselt, szakálladót vezetett be. Későbbi utódja, I. Erzsébet pedig még emelni is próbálta ezt az adót, azonban sikertelenül. Jemenben pedig, ahogy fentebb is írtam, nem is olyan régen, 1936-ban vezette be a Jemeni királyság, a a „szakállmentes adót”, amely lehetővé tette a borotvált arcú férfiak számára, hogy adót fizessenek a szakáll növesztése helyett. Ez a politika jelentősen eltért a többi iszlám nemzet megközelítésétől, ahol a hagyományok és a Saría törvény is, előírja ( büntetés fenyegetésével ) a szakáll növesztését.
Van még “szakállkérdés” napjainkban? Igen, van 🙂
Szeretnék még mutatni nektek egy linket, ahol a témával kapcsolatban tudtok még információkhoz jutni. Ez a “szakáll kérdés” még napjainkban is sok országban fontos társadalmi kérdés. Komoly rendeletek, törvények szabályozzák, erről olvashattok egy összefoglalót, itt: Beard and haircut laws by country, vagyis A szakállra és a hajvágásra vonatkozó törvények országonként
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?