Az orosz kormány hozzáállása a kriptovalutákhoz az elmúlt évek során jelentős változáson ment keresztül, ami jól mutatja a geopolitikai és gazdasági helyzet hatását a pénzügyi politikákra. Kezdetben a kriptovalutákat fenyegetésnek tekintették Moszkvában, különösen azért, mert azok olyan decentralizált eszközök, amelyek kívül esnek az állami ellenőrzésen. Az orosz vezetés – különösen a központi bank – az ország pénzügyi stabilitását látta veszélyben, hiszen a kriptovaluták a hagyományos pénzügyi rendszer alternatívájaként jelentek meg, amit egy autokratikus rezsim nehezen tudott volna kontrollálni.
Elvira Nabiullina, az Orosz Központi Bank elnöke 2021 decemberében egyértelművé tette, hogy az intézmény nem támogatja a kriptovalutákba történő befektetéseket, és úgy vélte, hogy Oroszország pénzügyi infrastruktúráját nem szabad kriptovaluta-tranzakciókra használni. Ekkoriban Oroszország még inkább a hagyományos pénzügyi rendszert támogatta, és úgy tűnt, hogy a kriptovaluták nem fognak szerepet játszani az ország gazdasági jövőjében. Azonban 2024-re gyökeresen megváltozott a helyzet. A Nyugat által bevezetett szankciók, amelyek különösen 2023 vége óta váltak szigorúbbá, komolyan sújtották az orosz gazdaságot. A külkereskedelmi tranzakciók – még olyan “barátságos” országokkal is, mint Kína vagy Törökország – nehezebbé váltak, mivel a nemzetközi bankok egyre jobban tartottak az amerikai szankciók másodlagos hatásaitól. A dollárban és euróban történő fizetéseket különösen veszélyeztették ezek az intézkedések, ami azt eredményezte, hogy a hagyományos banki átutalások gyakran elakadtak vagy visszautasításra kerültek. Ez különösen fájdalmas volt Oroszország számára, mivel Kína – a szankciók kezdete óta – az ország legnagyobb kereskedelmi partnere lett.
Kapcsolódó tartalom
Minden meg fog változni! Történelmi döntést hoztak Oroszországban! Nesze neked nyugati szankciók!
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A ruandai népirtás amely a második világháború óta az egyik legnagyobb tömegmészárlás volt, 1994. április 6-tól július közepéig zajlott, amikor hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer tuszit és mérsékelt hutut öltek meg. Az országban korábban a tuszi kisebbség vezette a kormányt, de amikor Ruanda felszabadult a belga gyarmati uralom alól, a hutuk vették át az irányítást, és megkezdődött a tuszik üldözése. A népirtás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 1994. április 6-án ismeretlenek lelőtték Juvénal Habyarimana hutu elnök repülőgépét, amelyért a tuszikat vádolták, bár valószínű, hogy hutu szélsőségesek követték el a merényletet. A mészárlások április 7-én kezdődtek, amikor hutu szélsőségesek meggyilkolták a miniszterelnök asszonyt és 10 ENSZ-katonát, akiknek testét brutálisan meggyalázták. A világszervezet ezután hazarendelte a békefenntartók nagy részét, és csak kevesen maradtak Ruandában. Az országban a hadsereg és a hutu milíciák útzárakat állítottak fel, ahol a tuszik csak akkor menekülhettek meg, ha ENSZ-járműben utaztak. Az ENSZ katonái néha cigarettával, sörrel vagy whiskyvel fizették le a milicistákat, hogy megmentsék a tuszikat. A gyilkosságokat gyakran bozótvágó késsel, karddal, lándzsával vagy bottal hajtották végre, áldozataik között nők és gyerekek is voltak. Sok hutu férjet kényszerítettek arra, hogy saját tuszi feleségét ölje meg, mivel sokan vegyes házasságban éltek. A vérengzések során a gyilkosok gyakran iskolákban és templomokban mészároltak le embereket, gyakran a keresztény papok együttműködésével. Vidéken a holttesteket banánlevelekkel takarták le, hogy elrejtsék a mészárlás nyomait a légi felvételeken. A népirtás alatt 2-500 ezer nőt erőszakoltak meg, és becslések szerint 2-10 ezer gyermek született az erőszakos közösülések következtében. Az erőszakot gyakran szándékosan HIV-fertőzött milicisták követték el, hogy ezzel is pusztítsák a tuszikat. A vérengzéseknek július közepén az FPR ( Ruandai Hazafias Front ) alakulatai vetettek véget, akik átvették az ország irányítását és új kormányt alakítottak. Az események következtében mintegy 2 millió hutu menekült el Ruandából. |
A 2024-es év elején az orosz cégek arra panaszkodtak, hogy a kínai bankok gyakran késleltették vagy visszautasították a kifizetéseiket. Ez nemcsak a dollárban történő tranzakciókat érintette, hanem a jüanban teljesített fizetéseket is, ami komoly fennakadásokat okozott a két ország közötti kereskedelemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök még személyesen is közbenjárt Hszi Csin-pingnél, hogy enyhítsék a fizetési korlátozásokat, de kevés eredménnyel. A helyzet nem javult, és egyre világosabbá vált, hogy Oroszországnak alternatív fizetési megoldásokat kell találnia. Ebben a helyzetben a kriptovaluták szerepe felértékelődött. 2024 nyarán az orosz Állami Duma törvényeket fogadott el a kriptovaluta és a kriptobányászat legalizálásáról. Az egyik törvény hivatalosan is szabályozza a kriptovaluta bányászatot, amelyet bár korábban nem tiltottak be, most már jogilag is elismerté vált. Ez a törvény november 1-jétől lépett hatályba, és előírja, hogy a bányászati tevékenységet folytató személyek regisztráljanak a Digitális Transzformációs Minisztériumnál, valamint információkat kell szolgáltatniuk a Rosfinmonitoringnak, az orosz pénzügyi felügyeleti hatóságnak. A második törvény a kriptovaluták határokon átnyúló tranzakciókban történő használatát legalizálja. Oroszország tehát az egyik azon kevés országok közé tartozik, amely hivatalosan is elismeri a kriptovaluták szerepét a nemzetközi fizetési rendszerekben, de fontos megjegyezni, hogy ezek nem számítanak hivatalos fizetőeszköznek az országban. A Kreml csak külkereskedelmi tranzakciók során engedélyezi a kriptovaluták használatát, és ez is főként a szankciók megkerülésére szolgál. A kriptovaluták korábban is jelen voltak az orosz külkereskedelemben, de nem hivatalosan.
Az új törvények révén mostantól az orosz vámhatóságok is és elfogadhatják a kriptovaluta alapú tranzakciókat, ami jelentősen megkönnyítheti a külkereskedelmi ügyleteket. Az orosz cégek általában stabilcoinokat, például USDT-t és USDC-t használnak ezekre a tranzakciókra, amelyek értéke az amerikai dollárhoz kötött. Ez a megoldás lehetőséget nyújt arra, hogy elkerüljék a dollárban történő hagyományos átutalásokat, amelyek könnyebben visszautasításra kerülnek a szankciók miatt. Bár a kriptovaluták használata egy új alternatívát kínál Oroszország számára, a rendszer nem mentes a kihívásoktól. A tranzakciókat közvetítőkön keresztül bonyolítják, ami megnöveli a költségeket, és a kriptovaluták hivatalos használata még mindig bonyolult és drága marad. Az orosz Központi Bank feladata lesz a kriptovaluta-tranzakciók pontos szabályozási keretének kidolgozása. Ez magában foglalja a pénzügyi piacon végrehajtott határokon átnyúló kriptotranzakciókat és a kereskedelem megszervezését. Az orosz gazdaság számára a kriptovalutákra való áttérés jelentős lépés, de nem feltétlenül nyújt teljes körű megoldást. Bár a kriptovaluták lehetővé teszik a nyugati szankciók bizonyos fokú megkerülését, az orosz külkereskedelmi partnereknek is el kell fogadniuk ezt a fizetési módot. Kína például 2021 óta tiltja a kriptovalutákat, bár Hongkongban engedélyezett, így ez korlátozza a kriptoalapú kereskedelmet. Az orosz vállalatoknak közvetítőket kell használniuk, ami tovább növeli a költségeket. A kriptovaluták ugyan segíthetnek Oroszországnak a nyugati pénzügyi rendszer megkerülésében, de a nemzetközi kriptopiacok szabályozottsága miatt a tranzakciók nyomon követése is könnyebb. A blokklánc technológiának köszönhetően az orosz cégek kriptovaluta-alapú tranzakciói könnyen visszakövethetők, ami újabb szankciókat és korlátozásokat eredményezhet a jövőben. Összességében tehát Oroszország kriptovaluták iránti hozzáállása a gazdasági szükségszerűségből fakadóan változott meg. Míg korábban fenyegetésnek tekintették, most a szankciók nyomása alatt a kriptovaluták az egyik utolsó lehetőségként jelentek meg a nemzetközi tranzakciók lebonyolítására
Felhasznált forrás: pravda.com.ua, Russia has legalised cryptocurrencies. Will this help the Russians evade Western sanctions?
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?