A Glasgowi Egyetem kutatói a gravitációs hullámok vizsgálatához használt statisztikai módszerekkel nemrégiben megoldották meg az antiküthérai szerkezet egyik eddig megfejtetlen rejtélyét. Az antiküthérai mechanizmus egy ókori görög eszköz, amelyet egy 1900-ban talált hajóroncsban fedeztek fel. Ezt a bonyolult fogaskerekekkel teli szerkezetet először órának hitték, de későbbi elemzések szerint egy csillagászati kalkulátor volt, amely a bolygók mozgását, napfogyatkozásokat és az olimpiai játékok időpontját jelezte.
A kutatók kérdése az volt, hogy hány furat van a szerkezet előlapján található naptárgyűrű mögött. Statisztikai elemzésük szerint 357 furat található itt, ami megegyezik a holdév napjaival. Ezzel kizárták a 360 és 365 furat lehetőségét. Az antiküthérai szerkezet egy cipősdoboz méretű, sok fogaskerékből álló eszköz, amelyet kezdetben órának hittek. Későbbi elemzések alapján azonban kiderült, hogy egy korabeli csillagászati ismeretekre épített mechanikus kalkulátor. Mivel ebből a korszakból nem ismerünk hasonló bonyolultságú eszközt – noha római írások említenek bolygók mozgását bemutató modelleket –, és mivel az emberiség csak a 18. században készített újra ilyen összetett mechanizmusokat, az antiküthérai lelet anakronisztikusnak tűnik. Az eszköz Indiana Jones 2023-as filmjében ( Indiana Jones és a sors tárcsája ( Indiana Jones and the Dial of Destiny ) ) is szerepelt, ahol időgépként ábrázolták. A valóságban a kart elforgatva mutatta a bolygók állását, a napfogyatkozásokat, de az olimpiai játékok idejét is.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori rómaiak gyakran használtak állott vizeletet szájvízként. A vizelet fő összetevője az ammónia, amely erős tisztítószerként működik. A vizelet annyira keresett lett, hogy a vele kereskedő rómaiaknak adót kellett fizetniük! |
A mechanizmust 1951-ben Derek J. de Solla Price brit fizikus és tudománytörténész újra felfedezte egy múzeumi raktárban, majd az 1970-es években röntgensugarakkal vizsgálták, de igazán jelentős eredményeket csak a 21. század elején értek el nagy felbontású röntgentomográfiás elemzésekkel. 2012-2015 között további lehetséges töredékeket találtak a roncs körül. A szerkezetet végül újjáépítették, amely során Chris Budiselic ausztrál mérnöktanár és hobbi órásmester egy kérdésbe ütközött: hány furat lehet a naptárgyűrű mögött? A Glasgowi Egyetem professzora, Graham Woan és kollégája, Joseph Bailey a gravitációs hullámok elemzésére használt statisztikai módszerekkel jutottak arra következtetésre, hogy 354 vagy 355 furat lehetett az eredeti gyűrűn, amely a görög holdéven alapulhatott. Woan szerint szimbolikus, hogy a modern technikákat, amelyekkel ma a világegyetemet tanulmányozzuk, most arra használták, hogy megértsük, hogyan követték az emberek az égitestek mozgását két évezreddel ezelőtt.
Hirdetés
